Keresőfogalmak: erkölcsfilozófia, antropológia, emberi természet, erkölcs fogalma, erkölcsi jó és rossz, hamis önbecsülés, gyarlóság, létfenntartó ösztönök, önámítás, képmutatás, globalizmus, globális értékrend, filozófiai paradigma, fenntartható fejlődés.

 Az erkölcs értelmezésébe behozni az élettant, elsőre bizonyára nagy megdöbbenést okoz, de azonnal leszögezem, hogy itt nem arról van szó, hogy pl. a szőke-kékszeműek az erkölcsileg jók és a többiek a rosszak, hanem az emberi természet bemenő jeleit, a létfenntartó ösztönök késztetéseit és az azokra adott egyéni válaszokat, viselkedést vesszük alapul az erkölcsösség kérdésében. Mivel ez tudomásom szerint elsőként történik meg a tudomány történetében, kérem a Tisztelt Olvasó jóindulatát és türelmét munkám iránt, és kérem, csak az írásom végén alakítsa ki véleményét az itt leírtakkal kapcsolatban.

 A bolygónkon kétségtelenül létezik az Élet nevű jelenség, amelynek mi, emberek is a részesei vagyunk.

Az emberi világot --- a világot, amely az ember megjelenése óta kialakult ---, az emberi megnyilvánulásokat ezerféle módon magyarázzák. Szerintem azonban az ember is csak egy a sokféle fajból. Így tehát az a leghelyesebb, ha ebből indulunk ki, amikor az ember, az emberi természet, az emberi vonatkozások bármelyikét vizsgáljuk.

Az élet nevű jelenség voltaképpen egy automatizmus, egy önműködő folyamat, mely minden eszközzel igyekszik a legfőbb programot végrehajtani: a folytatódást, a fennmaradást. Ez a Földön a következőképpen zajlik: A mostanára kifejlődött élővilág fajokra oszlik, a fajok pedig az egyedeiken keresztül maradnak fenn. Az egyedeket a létfenntartó ösztönök késztetései segítik a túlélésben, segítenek eldönteni, mi a kívánatos és mi a káros a túlélés szempontjából, míg az embernél már a létfenntartó ösztönökön kívül a tudatos gondolkodás is segíti a fennmaradást.

Mindannyian emberek vagyunk, és mind az egyetlen emberi fajhoz tartozunk. Egyetlen fajon belül a létfenntartó ösztönök azonosak, így ezek minden embernél is egyformák. A létfenntartó ösztönök, azáltal, hogy a faj egyedeinél mind ugyanúgy működnek, nemcsak azt biztosítják, hogy az egyedek, és ezáltal a faj is fennmarad, hanem ez az egyöntetűség, az ösztönök fajon belüli természetes egyöntetűsége azt is eredményezi, hogy az egyedek viselkedése, mondhatni, természete egyetlen fajon belül igen hasonló. Ezenkívül igen fontos, hogy a fajon belül bármelyik ivarérett egyed képes utódot létrehozni bármelyik ellenkező nemű ivarérett egyeddel, és ez is azt bizonyítja, hogy egyetlen faj vagyunk, egyedenként azonos ösztönös késztetésekkel.

A létfenntartó ösztönök késztetései képezik az emberi természet inputját, alapját.

Az ösztöneink két legerősebb vonása a rangsor-kényszer vagy önbecsülési kényszer és a falka-kényszer. Vagyis: mindannyian ösztönösen falkához, közösséghez akarunk tartozni (mert úgy az élet-esélyeink nagyon megnőnek), és a falkán, a társadalmon belül minél jobb helyezést, rangot akarunk ösztönösen kivívni (mert a jobb helyezés nagyobb hozzáférést biztosít az erőforrásokhoz: több élelem, jobb szállás – biztosabb túlélés és utódnevelés stb.).

Ez ma is minden emberben elemi erővel él. Pl. a rasszizmust azért képesek a szélsőséges demagógok felszítani az emberekben, mert a falkához tartozás kényszerét jól ki lehet használni, különösen az egyszerűbb, tudatlanabb, vagy az éppen most nehéz sorsú embereknél, akik egyénileg a közösségi rangsorban a sor végéhez állnak közelebb, de ha összefognak valaki vagy valakik ellen, akkor a kipécézett személynél vagy csoportnál mindenképpen többnek érzik magukat, és máris látszólag előbbre léptek az erősorrendben. Az emberek hamar rájönnek, hogy összefogva, falkában üvöltve erősebbnek érzik magukat. Függetlenül attól, hogy jogos-e a bírálatuk a kirekesztett bűnbak(ok) ellen vagy sem.

A rasszizmus a saját falkán kívül mindenkit nemkívánatosnak minősít, gondoljunk arra, mi lesz a barna csirkével, ha betesszük ötven fehér csirke közé: reggelre egy véres tetem... A falkán belüliek a "mi kutyánk kölykei”, az azon kívüliek dögöljenek meg. „Különben is: ők a hibásak mindenért!"... (Ez meg a bűnbakképzés, amely szintén a falka-ösztönön alapul, de ez már átvezet a rangsor-kényszerhez.)

A „falkák”, a társadalmi csoportok küzdelme ma is ugyanúgy zajlik, mint egymillió évvel ezelőtt a hordáké. Általában a túlélésért, az erőforrásokért folyó vetélkedés a testvérek közti versengéstől kezdve a baráti csoportokon, a sportklubokon, a falvakon, városokon, az országokon és népeken, a vallásokon és eszmék hívein át zajlik, az emberi társadalomban a létért folyó küzdelem minden szinten, folyamatosan folyik.

Te lehetsz Aquinoi Szent Tamás maga, mégis veszélyben élsz egy feluszított csoport közepén élve, mert az együtt üvöltőket csakis az érdekli, hogy az ő falkájukhoz tartozol-e, és ha nem, akkor véged. Ha egy focicsapat szurkolói közt ülsz a meccsen, és nem annak a csapatnak szurkolsz, lehetsz te bármilyen szent ember, akkor is nagy az esélyed rá, hogy megvernek. Az, hogy te esetleg egy világnézetileg középen álló, tehát minden bizonnyal kiegyensúlyozott, tisztességes ember vagy, az senkit nem érdekel, a legsúlyosabb magánügyed egy feluszított tömegben...

A rasszizmus legismertebb, legborzasztóbb fajtája, a fasizmus is az emberi alaptermészetből táplálkozik, azért tudják szélsőséges közszereplők az emberekben ezt fölszítani, mert a gyűlölködésre, a társadalmi bűnbakképzésre mindig akadnak tömegek, mert (a fentiek alapján is) az uszíthatóság az emberi természet legalapvetőbb vonásai közé tartozik. Még a legburkoltabb zsidózást, cigányozást, négerezést is "veszik", megértik és átveszik a képzettségileg, jellemileg, gazdaságilag alul lévők... És emiatt lesz talán még évtizedek (vagy évezredek?...) múlva is ugyanez a helyzet mindenütt, ahol a közmorál ezt megengedi.

A reális alapokról kell elkezdeni az önvizsgálatot, az ösztönös kényszereinktől, késztetéseinktől kiindulva, és akkor egyszer talán legyűrhetjük a rosszravivő emberi természet uszíthatóságát, kirekesztő, rasszista, sárdobáló stb. hajlamát, és persze a gyarló önámítás egyéb következményeit is, a nagy- és a kisebb bűnöket. Addig a történelem spirálja egyre élesebb pengéből készülve darál minket, ismétli magát, időtlen időkig, vagy amíg a dicső tudományos-technikai eredmények egy összecsapásban el nem pusztítják a bolygónk élővilágát...

Az emberi természet biológiai alapjai 

Az emberi természetet a létfenntartó faji ösztöneink határozzák meg, ezek az ösztönök minden embernél ugyanúgy hatnak, mert egyetlen emberi faj létezik.

Azok a létfenntartó ösztöneinket e sorok írója két csoportba osztja: a rosszrakaphatóságunkat okozó ösztönök és a jóravivő csendestársunk, a lelkiismeretünk, mely egyértelműen a túlélésünket segíti, ha megfogadjuk a tanácsait.

A részben rosszravivő, vagyis a rosszrakaphatóságunkat, az uszíthatóságunkat okozó ösztöneink a falka-ösztön, a rangsor-ösztön, és az önámítás-képmutatás (vagyis a külvilág és a saját magunk megtévesztésére késztető ösztön).

A falka-ösztön és a rangsor-kényszer az elődök, a majom-ős és az előember ösztönvilága, de a fejlett gerinces főemlősöknél a megtévesztés is egyre számottévőbb a szellemi képességek növekedésével.

A fejlett embernél a fejlettebb agy megléte miatt kiemelt szerepet kap az igen fejlett megtévesztési képesség, mely szintén a fennmaradást szolgálja a fajok közti és a fajon belüli versenyben is, bár ez is lehet rosszravivő, ha az egyed nem jó cél szolgálatába állítja az ilyenfajta képességeit. Ez a megtévesztési képesség kifelé is működik, a külvilág felé szánt részét ma leginkább képmutatásnak nevezik, de befelé is hat, ezt pedig önámításnak, öncsalásnak hívják. Ez képezi a harmadikat a legfontosabb ösztönök közül, bár a fontossági sorrend mindegy is, mert mindhárom ösztön nélkülözhetetlen, együttműködve fejtik ki a hatásukat.

Persze, megtévesztési képességük már a legfejletlenebb állatoknak is van, a növényeknél is létezik ez, hiszen pl. egyes növényfajok igyekeznek beleolvadni a környezetükbe, alakjukkal, színükkel stb., a gerinces főemlősök (majom, kutya stb.) azonban már szinte „emberi” módon alakoskodnak, csalnak, megtévesztve a környezetüket. Ez a csalás azonban az ember megjelenéséig nem volt veszélyes a környezetre, a túlélés természetes eszközeként szolgált, ezt inkább alkalmazkodásnak lehet nevezni.

Egyetlen faj, pl. még a sáska sem tudja tönkretenni a természetet, az állatok által okozott sebeket a természet begyógyítja. Az ember azonban nagyhatású környezet-alakítási ill. rombolási képességgel rendelkezik, és ez már végzetes lehet.

Az emberi természet tehát szolgaian kiszolgálja a létfenntartó ösztönök késztetéseit, kifelé, a külvilág, a társadalom felé csalással (hazugsággal, áltatással, megtévesztéssel, vagyis képmutatással), és befelé, saját magunk számára önámítással (öncsalással, önáltatással). A képmutatás és az önámítás minden körülmények között kiszolgálja a rangsorkényszer és a falka-kényszer késztetéseit, még akkor is, ha ehhez csalnia, hamisítania kell.

Elvileg létezik persze a csalás nélküli lehetőség is. Ehhez azonban valóságos szentnek kellene lennünk, élenjáró tulajdonságokkal, amelyek csalás nélkül is kielégítenék a falka- és a rangsor-ösztönünk késztetéseit, ha olyan kiváló életvitelünk, szellemünk és jellemünk lenne, amellyel csalás nélkül is úgy érezhetnénk, hogy mi a teremtés koronája vagyunk, és vitán felül megérdemeljük a közösség megbecsülését és méltók vagyunk a rangsorban a legelőkelőbb helyekre is… A rendkívül érdekes tapasztalat az ilyen nagyon szerencsés, mert igen kedvező adottságokkal és élethelyzettel születő emberekkel kapcsolatban az, hogy  ugyanúgy engednek a gyarlóságuknak, az önámításuknak, és a sorstól kapott szerencsés helyzetből próbálnak a gyarlóság segítségével még feljebb lépni a ranglétrán, és túlnyomórészt visszaélnek az átlagosnál jobb képességeikkel.

Az önámítás-képmutatás eleve csalást eredményező tevékenysége miatt azt lehet mondani, hogy a létfenntartó kényszereink hatására az emberi természet eleve rosszravivő.

A legtöbb ember azonban (a hamis önbecsülése hatására, amely lényegében a rangsorkényszerből származik) mereven tagadja, hogy az ő természete, az ő ösztönöztetései eleve rosszra vivőek lennének.

Ezt részint tudatlanságból teszik, részint a felelősségtől való menekülés jegyében.   Tudatlanságból amiatt, mert nem ismerik a saját tulajdonságainkat sem (mert ha ismernék, akkor nyilvánvaló és közismert lenne, hogy ezek az ösztönös kényszerek velünk együtt születnek, készen kapjuk őket --- tehát nem tehetünk arról, hogy ezek bennünk vannak és hatnak ránk, tehát semmi okunk arra, hogy ezek miatt a/z egyébként valóban rosszravivő/ kényszereink miatt szégyenkezzünk, nyugodtan elismerhetnénk a létüket).

A felelősségtől való menekülés jegyében amiatt, mert ha e kényszerek létét elismernénk, akkor viszont az is nyilvánvalóvá válnék, hogy aki csalással elégíti ki az ösztönös késztetéseit, és pl. lenéz másokat, gőgös, gonosz, hazug, képmutató, vagy egyenesen beáll a kirekesztők, bűnbakképzők, a rasszisták közé, az egyértelműen bűnt követ el. És nem azáltal bűnös, hogy ezekkel a kényszerekkel együtt született, hanem egy sokkal konrétabb bűnnel lehet őt vádolni, azzal, hogy nem áll ellen a rosszra vivő, a csalást, a bűnöket, a rasszizmust eredményező kényszereinek, tehát gyenge, gyarló, jellemtelen. Így nyilvánvalóan a hamis önbecsülésünk az akadálya annak, hogy az önismeret magasabb fokára lépjünk és az erkölcsi közös nevező irányába elmozduljunk.

Így a világ erkölcsileg semmit nem fejlődik, és minden konfliktusban a másik felet hibáztatjuk… (pedig: „mindaddig, amíg mindenért a másikat hibáztatjuk, nehéz lesz az életünk” --- a dalai láma). Így a nézeteltéréseket, érdek-ütközéseket szinte mindig erőszakosan kíséreljük meg felszámolni, és ez mindaddig így is marad, amíg a saját valódi természetünkkel való szembenézés nem történik meg. Tehát marad a bűnbakképzés, a kirekesztés, a rasszizmus, a fasizmus stb, mint (vélt) megoldás, mint a másik fél legyőzésének az eszköze, tehát végső soron az erőszak.

Meggyőződésem, hogy azoknak az ösztönös késztetéseknek az erejét, hatását lényegesen csökkenteni lehet, amelyeknek az okait, működését az értelmünkkel képesek vagyunk kiismerni, és így az emberi társadalomra gyakorolt végzetes hatásukat idővel az elviselhető szintre korlátozhatjuk.

Ha végre elismernénk, hogy ezek a kényszerek léteznek, akkor magát a bűnt, a bűn fogalmát, hatásmechanizmusát, az erkölcs és az erkölcsi jó fogalmát, mibenlétét is könnyedén meg tudnánk határozni, ill. megegyezhetnénk ezekben, és a bűnös embert, cselekedetet, szándékot az eddiginél ezerszer könnyebben és hamarabb tetten érhetnénk, és sokkal könnyebben meg is előzhetnénk, meg is akadályozhatnánk.

Szent meggyőződésem, hogy az emberiség és vele együtt a teljes élővilág csak úgy lesz életképes, ha az emberiségnek egyetlen közös értékrendje lesz, és így végre közös döntéseket hozhatunk az elkerülhetetlen jövőbéli önkorlátozásokról, melyek a természetet megóvják saját magunktól, és ezáltal lehetővé teszik a hosszútávú túlélésünket!

Az már önmagában is tarthatatlan, hogy egy nyilvánvalóan egyetlen fajhoz tartozó embertömegnek ennyiféle értékrendje van. Eddig ez csak nevetséges és legföljebb kellemetlen volt, ma már azonban ez a helyzet elfogadhatatlan.

Az emberiség előtt álló elkerülhetetlen feladatok megoldása érdekében szerintem többek között el kell ismernie minden gondolkodó embernek, hogy:

- az emberiség egyetlen faj, és nincsenek felsőbbrendű emberek és fajok;

- emiatt az emberi természet minden emberre nézve közös, ugyanolyan, hiszen az emberi természetet, az emberi viselkedést, az érzelmeket és gondolkodást alapvetően a létfenntartó ösztöneink határozzák meg, ezek viszont egy fajon belül ugyanolyanok minden egyedre nézve;

- az emberi természet születésünknél fogva, tehát eleve esendő, gyarló (vagyis önámító-képmutató), mert a megtévesztést, a csalást minden élőlény ösztönösen alkalmazza a túlélése érdekében. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden ember rossznak születik, ellenkezőleg, születésünkkor még szerintem mindannyian ártatlanok vagyunk. A rosszaság később lép fel, amikor nem az igazság, a becsületesség, hanem a csalás, a bűn, a gyarlóság irányába hajlunk, a könnyebb utat választjuk a társadalmi érvényesülésünk érdekében.

- Kétféle csalás létezik alapvetően, a kifelé szóló, tehát a hazugság, a képmutatás, az álcázás, a félrevezetés (ezek a külvilág megtévesztésére szolgálnak, avégett, hogy az egyed javíthassa a pozícióit, a közösségen belüli rangját, hogy kielégíthesse az önbecsülési kényszerét vagy közismertebb nevén az ún. hamis önbecsülését), ezek mind ösztönös tevékenységek; és van a befelé szóló csalás, tehát az öncsalás, önámítás, önbecsapás, ez pedig a lelkiismeretet akarja becsapni és a saját tudatunkat, avégett, hogy a kifelé szóló csalások ne jelenjenek meg az arcmimikánkon és a testbeszédünkben (tehát a metakommunikációnkban), és ne lepleződjünk le a külvilág előtt a csalásainkkal kapcsolatban ill. hogy ne váljunk lelki beteggé a sok elkövetett hamisságunk miatt. Az önámítást hétköznapi nyelven gyarlóságnak hívjuk, ez a szülőanyja minden hamisságnak, amely bennünk befelé irányultan létrejön, a „képmutatás” elnevezés viszont eddig is megvolt, nem kell hozzá új, átfogó fogalmat létrehozni, a képmutatás tehát a gyűjtőneve a kifelé irányuló csalásainknak.

- a legjobb és egyetlen közös értékrend, közös nevező csakis az erkölcs lehet, mert ez ugyanolyan feltételekhez kötődik minden embernél – a bemenő feltételek egyaránt a minden embernél egyforma létfenntartási ösztönök késztetései, a kimenő jel, az eredmény pedig az, ahogyan az egyén ezekre a késztetésekre reagál, ahogy és amennyire hajlandó és képes szembeszállni a saját önámításával;

- ezek szerint az erkölcs ott kezdődik, hogy valaki szembeszegül a gyarlóságával, vagyis az önámító-képmutató, befelé-kifelé egyaránt hazug természetével, hajlamaival. Már Kant szerint is: az erkölcs ott kezdődik, hogy elismerjük a hibáinkat,

hiányosságainkat. (Az erkölcs az eddigi hétköznapi felfogás szerint a közösségünkkel szembeni lojalitással, hűséggel egyenlő, ami rendben is lenne, ha a közösségünkön a teljes emberiséget, a teljes emberi fajt, sőt igazából: a teljes élővilágot értenénk).

- a jó ember tehát az, aki küzd a gyarlósága (az önámítása és képmutatása) ellen, és nem használja ki mások gyarlóságát és rosszra kapható emberi természetét, mint a gonoszok, pl. a szélsőséges politikusok teszik, feluszítva a híveket bizonyos társadalmi csoportok ellen, kirekesztést és gyűlölködést okozva, rasszizmusba taszítva és megosztva a hiszékeny embereket, hogy a hatalmat megszerezhessék és megtarthassák...

- az emberi természetet (faji szinten!) a létfenntartó ösztöneink határozzák meg, ezek az ösztönök minden embernél ugyanúgy hatnak, mert egyetlen emberi faj létezik.

- az egyéni természetet és erkölcsöt pedig az alakítja ki, hogy az egyén hogyan válaszol a létfenntartó ösztöneink által létrehozott kényszerekre, mennyiben hajlandó és képes ellenállni ezek közül azoknak a késztetéseknek, amelyek csaláshoz (hazugsághoz és önámításhoz) vezetnek és emiatt rosszravivő hatásúak. 

Meggyőződésem, hogy azokat az ösztönös késztetéseket, amelyeknek az okait, működését az értelmünkkel képesek vagyunk kiismerni, attól kezdve már érzelmileg is jól uralhatjuk, és az emberi társadalomra gyakorolt végzetes hatásukat előbb-utóbb az elviselhető szintre korlátozhatjuk. Ez nagyon fontos, mert a jövőbe vezető utat az önismeret, a saját emberi természetünk működése okai megismerése jelentheti csak, szerény véleményem szerint. Már a delphi jósda kapuja fölött is ez a felirat állt: „Ismerd meg önmagad!”

Meg kell említeni a lelkiismeret kérdését. Egyedül csak ő képes korlátozni, kordában tartani a bennünk dúló ördögöt, a csalást és az öncsalást, a külvilág és a saját magunk becsapását. Az én felfogásom szerint az egyén erkölcsi színvonala egyenes arányban áll azzal, amennyire képes és hajlandó szembeszállni a rosszra vivő kényszereinkkel, vagyis hétköznapi nyelven az erkölcsi színvonalunk egyenes arányban áll azzal, amennyire képesek és hajlandók vagyunk érvényesíteni a lelkiismeretünk szavát.

Az eddigi hozzáállás szerint az erkölcs azt jelenti, hogy az egyénnek az őt magába fogadó közösség követelményeinek kell megfelelnie. Ez azonban ma már jól láthatóan tarthatatlan álláspont, hiszen így az élővilág, a természet pillanatokon belül tönkre fog menni. Az én felfogásom szerint az emberiség (és általában, az élet) fennmaradásához az egész emberiséghez, sőt a teljes földi élővilághoz kell lojálisnak lennünk, a teljes földi világ érdekeit kell szolgálnunk. Ez nem kivitelezhető, ha az emberiség fő fegyvere a fajon belüli, egyének és csoportok közt dúló versenyben, a fennmaradásért folytatott küzdelemben továbbra is a hamisság marad, vagyis kifelé a képmutatás, befelé pedig az önámítás, a szinte korlátlan becsapási és önbecsapási képesség marad.

A fennmaradáshoz alkalmazkodni kell a környezethez, úgy, hogy egyúttal meg is kíméljük azt a kipusztulástól. Az alkalmazkodáshoz valósan kell tudnunk megítélni mind a környezet, mind pedig a magunk állapotát, képességeit, a magunk cselekedeteit. Ez ilyen öncsaló, önámító alaptermészettel egyszerűen nem megy. Tehát egyértelmű, hogy a minél magasabb erkölcsi színvonal (az önkritika, a lelkiismeretesség) nélkülözhetetlen a fennmaradáshoz. És minthogy az erkölcsi színvonalat a lelkiismeretünkkel való együttműködésünk határozza meg, tehát a lelkiismeretesség, a tisztesség, az igazságosság egyúttal az élet, a természet és benne az emberiség fennmaradásának is a (mondhatjuk: globális) feltétele.

A romboló-képesség ma már olyan fejlett, hogy az atom, a vegyi vagy a baktérium-fegyverzet külön-külön is szinte pillanatok alatt képes elpusztítani az élet fejlett formáit a bolygónkon. Ezt már csak a gyors globális erkölcsi fejlődés tudná megakadályozni. Nincs tehát túl sok időnk arra, hogy végre leszálljunk a lóról és szembenézzünk önmagunkkal.

            Az itt vázolt működési, fogalmi rendszer teljes mértékben alkalmas arra, hogy gyorsan és egyértelműen utánajárhassunk és leleplezhessük az emberi társadalomban zajló vetélkedés erkölcsi viszonyait, kimondhassuk valakiről hogy hibázott, és megbecsülésünkkel tűntessük ki azt, aki a társadalomért önzetlenül munkálkodik. Könnyedén megszégyeníthetjük az uszítókat, melyek a társadalom minden szintjén kifejtik aljas tevékenységüket, mert nemcsak a politikai élet csúcsain létezik uszítás és bűnbakképzés. A társadalmi képmutatásról nem is beszélve…

            Végül megjegyzem, hogy bár az emberi természetet és vele együtt a világ általam belátható részét úgy tűnhet, teljesen materialista alapokon ítélem meg, de az Istenség létét, pontosabban a világ létrejöttében való közreműködése lehetőségét nem zárom ki. Végülis én csak a világ látható, bárki által felfogható működésű részével foglalkoztam a munkáimban. Ezzel szemben elképzelhető, hogy Rohrbach szavai írják le jobban az Istennel kapcsolatos valóságot: "elgondolható egy valóság --- elrejtve, mint maga Isten --- amelyben minden előtérbeni történés forrása rejlik, a mindennapi, megszokott, törvényszerűen felfogható dolgoknak éppúgy, mint a ritka, egyszeri csodálatos dolgoknak". (Dr. Hans Rohrbach: Naturwissenschaft, Weltbild, Glaube.)

            Az "előtérbeni történések", a látható világ törvényei alapján azonban az emberi erkölcsről, az emberi természetről az ebben a munkában megfogalmazottakat gondolom.

Harcz László

1. A bátorság: Az a bátor, aki szembe mer szállni a társadalmi képmutatással, és az erkölcsi jó érdekében cselekedni is mer.
2. A boldogság: a létfenntartó ösztönök ösztönző, jutalmazó jele, és ha azt érezzük, hogy boldogok vagyunk, az azt jelzi nekünk, hogy mindent megtettünk az élet fenntartásáért.

--- Bárki, bárhol, bármikor boldog lehet, ha elég erkölcsös ahhoz, hogy belássa a hiányosságait, felmérje valós képességeit, lehetőségeit, és a céljait a lehetőségeihez tudja igazítani.

3. A bűn: Az önszépítő önámítás kényszere által okozott csalás következménye minden ún. bűnünk.

--- A bűn minden fajtája a gyarlóságunkból (a rosszra hajlamosító ösztönök késztetéseiből és az önszépítő önáltatásból) ered.

4. A diktátor, a diktatúra:

--- A diktátorok az emberiség vírusai. Az emberiség immunrendszere pedig az erkölcs. A diktátor, mint vírus, ezt az immunrendszert támadja, próbál áthatolni védőfalán. Ez átmenetileg sikerülhet is neki, de mint pl. az influenzánál is, egy idő után az immunrendszer felülkerekedik. Ebben bízhatunk egyedül, az emberiség erkölcsi épségében.

5. Az emberi élet értelme: Az emberi élet értelme az erkölcsösség minél magasabb fokának az elérése,  mert emberi viszonylatban az erkölcs az élet fennmaradása legfőbb feltétele.
6. Az ember „megtérése”:

--- A "megtérés" az a folyamat, amikor az illető rádöbben az emberi természet, az emberi személyiség és a gyarlóság működésére, és megsejti, megérti az emberi természet valódi arcát, és attól kezdve szégyelli a rosszaságát, és minden erejével igyekszik úrrá lenni azon. Vallásos embereknél ez a mozzanat az illető kulturális környezetében bevett vallás istenéhez való megtérést jelenti.

7. Az emberi személyiség: Az erkölcsösség mértéke, és az alkalmazott önámítás módja és fajtái

--- Az erkölcsösség mértéke egyénenként változik, és egyenlő az emberi személyiséggel. Az emberi személyiséget szerintem az határozza meg, hogy a környezet és a saját belső kényszereire mennyiben erkölcsös választ képes adni. Ennek az önkritikának, önmérsékletnek a mértéke, tehát az erkölcsösség mértéke maga a személyiség. Az emberi személyiséghez tartozik az is, hogy ahelyett, hogy szembenézne a hátrányos tulajdonságaival, hibáival, önámítást alkalmaz ezekkel kapcsolatban; az önámítási módok összessége szintén az emberi személyiség egyik meghatározója.

8. Az emberi természet: Az emberi személyiség hatása a gondolkodásunkra és viselkedésünkre, és az alábbi 16 pont szerint működik:

--- Az ember élőlény;

--- az élőlények ösztönösen életben akarnak maradni;

--- ezt szolgálják a túlélési ösztöneink; 

--- a biztosabb túléléshez minél több erőforráshoz kell hozzáférnünk,

--- ehhez pedig minél magasabb társadalmi rangra van szükségünk; 

--- ennek megszerzésére az önbecsülési- vagy rangsor-kényszerünk kényszerít minket; 

--- de mivel a jogos önbecsülés (és ennek alapján a valós társadalmi rang) megszerzéséhez szinte senkinek nem elegendőek a saját valós értékei, elfogadjuk a hamis önbecsülésünk „segítségét”; amely ezt csalással, önszépítő önámítással-képmutatással akarja megoldani; 

--- az önámítási-képmutatási kényszerünk ennek érdekében a társadalmi riválisaink társadalmi megítéltetését lealacsonyítja, bűnbakká teszi őket, értékeiket, érdemeiket igyekszik porrá zúzni, ugyanakkor a saját megítéltetésünket a saját értékeink látszatának az eltúlzásával, hamis metakommunikációval, mindenfajta csalással, hamissággal igyekszik javítani;

--- az önámítás-képmutatás kényszere, az általa okozott csalás, aljasság az oka minden bűnünknek. Emiatt az emberi erkölcs egyenlő az önámítási-képmutatási kényszerünk elleni küzdelmünkkel, mértéke ennek a küzdelemnek a hevességével arányos;

--- ezeket az ösztönös késztetéseinket ki lehet használni és emberek ill. társadalmi csoportok ellen lehet az embereket fordítani, ez maga az uszítás; 

--- ezzel a szélsőségesek élnek, a szélsőséges politikusok, ideológusok, közszereplők, akik így akarják maguk mellé állítani az embereket, az uszítás ingyen lehetőségét kihasználni, ahelyett, hogy valós segítséget nyújtanának az őket támogatóknak;

--- minél hevesebben és aljasabbul uszít és kelt gyűlöletet egy közszereplő, annál szélsőségesebb; 

--- a rangsor-ösztön kényszere, a falka-ösztön kényszere és az önámítás-képmutatás kényszere alkotja a "rosszravivő ösztönös kényszereinket",  ezeket együtt köznapi nyelven a hamis önbecsülésnek szokták nevezni, annak a megjelölése és elismerése nélkül, hogy itt kényszerről, élettani eredetű kényszerről van szó;

--- ezzel a „rosszravivő ösztönös kényszer”-együttessel a lelkiismeretünk hívatott tartani az egyensúlyt, ez is a génjeinkből ered, és többféle módon hat ránk: a szabadság, az igazság és az összes jóravivő ösztönöztetésünk által, összefoglaló néven és fogalommal az erkölcsi késztetések által;

--- a lelkiismeret a belőle származó iménti fogalmakkal ill. jelenségekkel közösen alkotja a „jóravivő ösztöneinket”. ezek kényszerítenek minket a jó irányba, és ha megfogadjuk, tehát ha küzdünk az önámítási-képmutatási kényszerünk és általában a rosszravivő ösztöneink ellen, azt nevezzük erkölcsnek. Az erkölcsösség mértéke egyénenként változik, és egyenlő az emberi személyiséggel;

--- mindenki maga dönt, de nyilvánvalóan könnyebb erkölcsösnek lenni, ha megértettük, hogyan is működik az emberi természet, az emberi személyiség, ha megértettük, hogy a legnagyobb virtus, a legnagyobb büszkeség a jóság, mert a legerősebb rosszravivő kényszereinket kell ehhez legyőznünk.

9. Az erkölcs: a hamis önbecsülésünk kényszere, az önfényező önámítási kényszerünk elleni küzdelem. --- Az erkölcs fordítva arányos az önámításunk mértékével és egyenesen arányos azzal, amilyen mértékben hallgatunk a lelkiismeretünk szavára.

---  Erkölcsös az, aki és ami elősegíti az élet fennmaradását.

--- Az erkölcstelenség az önbecsapáson, az önszépítő önámításon alapul, így az erkölcstelen ember, hatalom eleve képtelen helyes, a közjó és az élet alapvető érdekeit kielégítő döntéseket hozni.

--- Az erkölcs mint az egyes civilizációk elleni védelem az Univerzum számára: Az erkölcs egyfajta beépített biztosíték arra vonatkozóan, hogy engedje-e a természet (az univerzum, a Teremtő, vagy kinek mi), hogy egy bizonyos szint fölé növekedjék egy civilizáció, egy életforma tudományos-technikai fejlettsége. Ha még akkor sem pusztítja el magát, amikor tehát erre már bőven megvolna a lehetősége technikai oldalról, akkor bizonyítottan kellő önmérséklettel (másképpen: erkölcsökkel) rendelkezik, és így továbbmehet, tovább fejlődhet és szétszéledhet az univerzumban. Mi, úgy tűnik, most tartunk ennél a választó-vonalnál. Még nem dőlt el a dolog...

--- Az erkölcs a mostani felfogás szerint az egyént magába foglaló közösség érdekeinek és szokásainak való megfelelést jelenti. Valójában az erkölcs a teljes élővilág szolgálatát jelenti. Minél nagyobb közösséget tekint a sajátjának az egyén, erkölcsei annál inkább megközelítik a valódi, eszményi erkölcs fogalmát.

--- A legáltalánosabb értelemben az erkölcsös az, aki elősegíti az élet fennmaradását. A legszomorúbb, de a legfontosabb is egyben: maga a társadalom, az emberiség, az Ember sem érdekelt a (mostani szemléletével nézve) sok-sok nehézséget okozó (erkölcsi) megújulásban. S végül is az emberiség túlnyomó részét nem a filozófusok, politikusok, politológusok stb. alkotják, hanem az ún. egyszerű emberek.

--- Az emberiség erkölcsi válságából a kiutat nem mások megalázása, kicsinyítése, hanem saját magunk felemelése, fejlesztése jelenti. Ehhez az önismereten, az önkritikán és az önmérsékleten át vezet az út.

--- Az erkölcs a legnagyobb virtus, mert a világ legnehezebb feladata erkölcsösnek lenni.

10. Az erkölcsi jó és rossz: Aki felveszi a küzdelmet a rosszravivő ösztönös kényszereinkkel, a hamis önbecsülésünkkel és az önámításunkkal, az a jó erkölcsi értelemben. A rossz ennek értelemszerűen az ellentéte. Létezik a csoport-erkölcs és az abszolút emberi erkölcs. A csoport-erkölcs a csoport írott és íratlan szabályait, rendezőelveit és általában, a csoport lét-érdekeit tartja szem előtt mindenekelőtt, az általános emberi erkölcs pedig „a hamis önbecsülésünk kényszerével, az önszépítő önámításunk kényszerével szembeni küzdelem.”
11. Az Élet: Az élet nevű jelenség voltaképpen egy automatizmus, egy önműködő folyamat, mely minden eszközzel igyekszik a legfőbb programot végrehajtani: a folytatódást, a fennmaradást.
12. Az érték: Minden, ami az élet fenntartása szempontjából hasznos.
13. Az értékrend: Az értékek összessége.
14. Az evolúció: Az élet fennmaradására irányuló önműködő folyamat, mely az első élő sejt létrejöttekor kezdett el működni (vagy egy felsőbb mozgató alakított ki), és mostanáig irányítja az élet fennmaradásáért folyó küzdelmet.

--- Az evolúció az élet szakadatlan küzdelme a fennmaradásért. Mindig az erősebb, az életképesebb egyed ( ezáltal faj) marad fenn, és viszi tovább az életet. Az ember megjelenése óta viszont az evolúció leglényegesebb része az emberben zajlik, az emberben küzd az erkölcs az erkölcstelenséggel, és ha az erkölcs győz (tehát, ha az igazságon alapuló döntések győznek a csaláson alapuló döntésekkel szemben), akkor továbbmehet az evolúció.

15. A falka-ösztön kényszere: a közösség (ősember korunkban a falka) sokszoros eséllyel marad fenn egy egyedhez képest, emiatt elemi erővel igyekszünk minél erősebben kötődni egy minél erősebb, sikeresebb közösséghez. Az egyik legerősebb létfenntartó ösztönünk.
16. A filozófia: a filozófia foglalja rendszerbe a túlélésünket segítő tényezőket, tisztázza e tényezők egymáshoz való viszonyát és meghatározza e tényezők fogalmát. Az új filozófiai paradigmának be kell emelnie végre a filozófiába a hamis önbecsülés kényszerét és az önszépítő önámítás kényszerét, és el kell ismernie, hogy az embert az élőlények létfenntartási ösztöneinek a kényszerei vezérlik.

--- Az eddigi filozófia szerintem a történelemben egymást követő nagy elmék körül kialakult önámítási együttes, önámítási módszer, és szerintem mára már csak érdekes olvasmány, de semmilyen eligazítást nem nyújt az élet lényegéről, amelyet a filozófiának mostanáig sem sikerült megtalálnia, ami nem csoda, mert az ember annyira nagymértékben önámító és a hamis önbecsülése olyan erős, hogy erre ezidáig egyszerűen képtelen volt. Ez, tehát az élet lényege szerintem abban áll, hogy mindenáron fenn akar maradni, és ebből következik a „jó” és a „rossz” fogalma is. A jó ember vagy dolog az, aki/ami segíti az élet fennmaradását és a rossz az, aki/ami nem, beleértve a teljes élő természetet.

 --- A jelenlegi filozófia az ész bújócskája az erkölcs elől!

--- A mai filozófia a képmutatás magasiskolája.

--- A mai filozófia udvarol az emberiségnek, és ahelyett, hogy az igazat mondaná, a társadalom, az emberiség tetszésének akar megfelelni. Pedig, mint tudjuk, az emberiség mindig a könnyebb utat választja, és nem törődik azzal, hogy ez az út a pokolba vezet. Tehát a középszerű filozófusok vezetnek minket a pokolba.

--- Minél inkább érdekelt valaki a fennálló társadalmi, erkölcsi berendezkedés (és a jó nagy állami fizetése) fenntartásában, annál inkább akadályozni fogja az eszmei-erkölcsi megújulást. Mint pl. a hivatalos filozófusok…

17. A globalizáció:

--- A globalizáció a gyűlölködők sugalmazása ellenére nem valakiknek az ármánya, hanem a technikai fejlődésünk által lehetővé tett globális kommunikáció lehetősége, mely közvetíti a lokális hatásokat és bolygószinten ismertté teszi azokat; az egyöntetűség, amely ezáltal nyilvánvalóvá válik, nem a(z ördögi) következménye, hanem az élettani sajátosságainkon alapuló oka a globalizációnak.

18. A gyarlóság: A hamis önbecsülés kényszere hétköznapi nevén.
19. A hamis önbecsülés kényszere: az önbecsülési kényszer és az önszépítő önámítás kényszere közös eredménye.

--- Olyan írásokat könnyű népszerűsíteni, amelyekben lényegében a társadalom egy részének igazat adunk a társadalom más részeivel szemben, kihasználván hamis önbecsülésüket. De olyant, amelyben a minden emberre jellemző hamis önbecsülést támadja az ember, szinte lehetetlen élve sikerre vinni, ezeket az emberiség csak akkor veszi komolyan, ha már megölték a szerzőt…

20. A hatalom: A hatalom az emberi természet terméke, az egyes emberek emberi természete összegződése. Látszólag a hatalom uralkodik a társadalmon, valójában a hatalom a társadalmi igények terméke, annak az érdekében jön létre, hogy az emberek az érvényesülést hamissággal, csalással, a könnyebb utat bejárva oldhassák meg.

--- A hatalmat az emberi gyarlóság hozza létre. Ostobaság és képmutatás ellene tiltakozni, a saját gyarlóságodon javíts először!

--- A hatalom a társadalmi igényekből születik, a társadalmat emberek alkotják, az embereket pedig az ún. emberi természet vezérli. És az emberi természet bizonyítottan rosszravivő hajlamú. Akkor meg mit ugrálsz a hatalom ellen? A hatalom oka te vagy, összes hibáddal együtt!

--- A hatalom csak akkor szűnne meg, ha az emberi természet nem volna gyarló, nem hajlana a rosszra. --- A hatalom hosszabb távon pontosan tükrözi a társadalmat alkotó egyének, de legalábbis a többség akaratát. Ezért hatalmas képmutatás és hazugság a hatalmat bármiért is felelőssé tenni, a társadalom saját maga a felelős mindenért.

21. A humanizmus: Az emberiesség, az emberi élet és személyiség mindenek fölött álló védelme. Ma már megvizsgálandó ez a meghatározás, mert a teljes élő természet védelme a lényeg, és az ember ennek csak egy részét képezi.

--- A humanizmus alapja az, hogy elfogadom, hogy minden ember gyarló, mert ezáltal ébred bennem irgalom minden ember iránt. 2015-06-25.

22. Az igazság: Általánosságban az igazság a másik (a többi) fél érdekei figyelembe vétele, a teljes igazság pedig a teljes élővilág érdekei figyelembevétele.

----Az igazság és az erkölcs az annyira áhított emberiségi közös értékrend alapja.

--- Nincsen igazság erkölcs nélkül, és nincsen erkölcs igazság nélkül.

--- Az igazság az, amit a lelkiismereted diktál, mert a lelkiismeret, az igazság és az erkölcs az egész élővilág érdekképviselője az ösztöneinkben.

--- Az igazság emberi viszonylatban az, amit a lelkiismeretünk diktál, és ami kedvező az élet fennmaradása szempontjából. A gyakorlatban pedig az igazság az összes fél érdekei figyelembe vétele, a teljes igazság pedig a teljes élővilág érdekei figyelembevétele.

23. A jóravivő ösztönös késztetések: A génjeinkben kapott késztetések, amelyek az élet fennmaradását szolgáló döntésekre igyekeznek rábírni minket.
24. A kereszténység: Jézus azt mondta: "Aki engem követni akar, annak meg kell tagadnia magát". Gondolom, a gyarlóságra, a rosszra vivő kényszereinkkel szembeni küzdelmünkre, a rosszravivő kényszereink, csábításaink elleni küzdelmünkre gondolt, amelyre teljes mértékben Jézuson kívül talán senki nem volt képes az összes eddig élt ember közül; tehát valódi keresztény egyedül Jézus volt, a magukat kereszténynek vallókat legfeljebb Jézus híveinek nevezhetjük. Az én megfogalmazásomban minden vallás egy-egy önálló önámítási rendszert jelképez.
25. A képmutatás: A képmutatás az önámítás ikertestvére, és azt az önfényezést, csalást, megtévesztést, amelyet az önámítás saját magunkkal akar elhitetni, ő kifelé, a külvilág felé érvényesíti.
26. A legfőbb létfenntartási ösztöneink: A három legfontosabb ösztönös kényszerünk: a falka-ösztön (a közösséghez tartozás kényszere), a rangsor-ösztön (a rangsorjavítás és az önbecsülés kényszere) és az önámítás, amely ezeket kiszolgálja minden aljasság árán is (hazugság, gonoszság, gőg, képmutatás, irigység, nagyzolás, stb.). Ezek így együttesen alkotják a „hamis önbecsülés kényszerét”
27. A lelkiismeret: A jóravivő ösztöneink eredete, a lakhelye a génjeinkben van, a késztetései tartják az egyensúlyt a hamis önbecsülés kényszerével és az önámítás-képmutatás kényszerével.

--- Az önámításunkkal a lelkiismeretünk tart egyensúlyt.

--- A lélek szerintem a létfenntartó mechanizmusaink legmélyebb rétege, alapja, ő ügyel arra, hogy ne tegyünk a saját, a faji és az általános természeti érdekek ellen. Szerintem a lélek a DNS-ben lakik, és a legmélyebb és legnemesebb jóra vivő ösztönünk.

28. A létfenntartó ösztönök kényszerei:

--- A három legfontosabb ösztönös kényszerünk: a falka-ösztön (a közösséghez tartozás kényszere), a rangsor-ösztön (a rangsor-javítás kényszere avagy az önbecsülés kényszere) és az önámítási kényszer, amely ezeket kiszolgálja minden aljasság (hazugság, gonoszság, gőg, képmutatás, irigység, nagyzolás, stb.) árán is…

29. A Maslow-piramis:
30. Az önbecsülési kényszer: A falka-kényszer, a rangsor-kényszer és az önszépítő önámítás kényszere együttes hamisításának az eredménye.

--- Azt az ösztönt, amely a minél magasabb rang elérésére ösztönöz, úgy neveztem el érthető okokból, hogy önbecsülési kényszer, ezt a köznapi nyelvben talán a "hamis önbecsülés" fogalmával lehet azonosítani. Ez tehát a létező legerősebb ösztönünk, és szerintem erőssége az életösztönnel vetekszik, nem véletlenül. Népies nevén az önérzet, az öntudat, tudományos gúnynevén az én-tudat.

31. Az önismeret: Az összes tulajdonságunk önámítás nélküli elismerése
32. Az önszépítő önámítás kényszere: Mivel az önbecsülési kényszerünknek általában nem tudunk becsületes úton eleget tenni, "besegít" az önámítás és ikertestvére, a képmutatás. Ahhoz ugyanis, hogy valóban magasabb rangot szerezzünk a közösségen belül, valóban értékesebbnek és áldozatkészebbeknek kellene lennünk, mint korábban, és ezt folyamatosan véghezvinni nyilván szinte lehetetlen, illetve csak nagy kitartással, szorgalommal és pl. bátorsággal lehetséges. Mivel a valóságban ezt nem tudjuk megvalósítani, "segítségünkre siet" az önámításunk, és elhiteti velünk (és a külvilággal is a képmutatás formájában), hogy többet tettünk a közösségért, ill. szebbek, jobbak, erősebbek, bátrabbak stb. vagyunk, mint a valóságban... Ugyanakkor a közösségen belüli vetélytársainkról azt hiteti el velünk (és a képmutatás segítségével a környezettel), hogy ők viszont rosszabbak, gyengébbek, gyávábbak stb., értéktelenebbek, mint a valóságban. Ezt általában rágalommal, pletykával, besározással, bűnbak-képzéssel éri el az önámítás-képmutatásunk.

--- Az önámítás saját magunk jogtalan fényezése és mások igazságtalan, aljas lealázása.

--- Az önámítási kényszer, a gyarlóság ködfalat állít a megismerés elé.

--- Az antropológiai standard-modellből mindössze a helyes kiindulópont hiányzik, a valódi inputok, vagyis a falka-kényszer, az önbecsülési kényszer és az önáltatási kényszer, amelyet együttesen a hamis önbecsülés kényszerének vagy gyarlóságnak is lehet nevezni.

33. Örömszerzési kényszer: A magasabbrendű, állati típusú élő szervezetek létfenntartását testi szinten biztosító idegi vezérlési ingerek közül a jutalmazó jellegűek, melyek a jutalmazási- vagy örömközpont nevű agyi idegcsomónkból származnak, az élőlény számára létező legnagyobb élvezetet adó jelek ill érzések, melyek a létfenntartás szempontjából kedvező cselekvésre ill. viselkedésre igyekeznek rávenni az egyedet. Az ismert patkánykísérletben az ebbe az idegközpontba bevezetett áram-inger olyan erősnek bizonyult, hogy a patkányok az ételt és italt juttató nyomógomb helyett is az ezt a kéj-érzést okozó gombot nyomogatták, egészen halálukig.
34. Ősbűn: másképpen eredeti bűn, eredendő bűn, stb. Ez szerintem nem létezik. A Bibliában szereplő eredendő bűnnek szerintem formailag az önbecsülési kényszer felel meg, de ez valójában nem bűn, mert vele születünk ezzel a kényszerrel, létezése nem a mi hibánk, tehát bűnnek nem nevezhető. Az ősbűn csak adottság, hajlam. Bűn akkor lesz belőle, ha nem szállunk szembe ezzel a rosszra vivő kényszerrel.
35. Politika: A politika az emberi egyéni- és csoport-érdekek érvényre juttatását szolgáló társadalmi tevékenység.

--- A politika az emberi igények megtestesülése, az emberi igények az emberi természetből származnak, ezért ha helyesen akarunk politizálni, akkor az emberi természetet kell jobban megismernünk.

36. Rangsor-ösztön kényszere: a létfenntartó ösztöneink késztetése, hogy minél rangosabb helyet érjünk el a társadalmi hierarchiában, mert a magasabb rang több hozzáférést tesz lehetővé a közösség erőforrásaihoz, amely a túlélés legfőbb feltétele..
37. Rasszizmus, gyűlölködés, kirekesztés, bűnbakképzés, uszítás:
38. Rosszravivő ösztönös késztetések:
39. Szabadság: Az emberi szabadság az élet fennmaradását szolgáló helyes és helytelen döntések közti választás lehetősége.

--- A szabadság általában idegen erőtől való függetlenséget jelent. Az ember azonban élőlény, és rá is vonatkoznak a természet, az élet fennmaradása követelményei  Az az ember szabad, aki felismeri az élet fennmaradása érdekeit, és aszerint is dönt. Teljes szabadság tehát a szó hétköznapi értelmében nem létezik, csak alsóbb szinteken, mint a mozgás-szabadság, személyes szabadság, fizikai szabadság.

--- Az emberi életre is érvényes az élet legfőbb törvénye: az élet folytatódása törvénye. Ezért az emberi életnek is ezt kell szolgálnia. Az ember emiatt akkor lehet szabad, ha tudatosodott benne, hogyan szolgálhatja a soron következő döntésénél a legfőbb célt, tehát ha keresi és felismeri a legfőbb cél, az élet fennmaradása érdekei által meghatározott szükségszerűséget.

--- Szabadság nélkül az élet kipusztul, mert az egyéni döntések szabadsága, végtelen sokrétűsége és ennek alkotó ereje nélkül nem jöhet létre közös, helyes döntés, amely pedig most már feltétlenül szükséges az élet továbbviteléhez.

40. Szeretet: A szeretet az, amikor a másikat feltétel nélkül elfogadod.

--- A szeretet a létfenntartó ösztönök egyik legbiztosabb támasza, mert

X1. a közösség biztonságot, sokkal nagyobb túlélési esélyt ad,

X2. a közösség kialakulásához el kell fogadnunk a másik embert,

X3. ez pedig, ha létrejön, maga a szeretet.

--- Aki megérti és elfogadja, hogy minden emberi lénnyel vele születik a gyarlóság, a könnyebb út legtöbbször elvtelen igénybevétele, az ösztöneink rosszra hajlamosító kényszerei, a bűnbeesésre való hajlam; akkor ezerszer könnyebben elfogad bárkit, tehát sokkal könnyebben tud bárkit szeretni, mert megérti, hogy mindannyian ugyanazokkal a bűnre kísértő kényszerekkel küzdünk, és így minden emberrel együtt tud érezni, és irgalommal, türelemmel lesz minden ember iránt.

--- A szeretet a lelkek tömegvonzása, összetartó ereje.

--- A szeretet a másik ember feltétel nélküli elfogadása, és a lelkiismerettel együtt a jóravivő ösztönös késztetéseink közé tartozik. A szeretet képességét és a szeretetre való hajlamot is a gének adják tovább, mert minél többen egyesülnek (a szeretetben), annál biztosabb az ÉLET fennmaradása.

41. Társadalmi „-izmusok”: az „izmus” a hasonlóan gondolkodó emberek társadalmi csoportja szellemi tevékenységét jelenti
42. Társadalmi bűnbak-képzés: Az ösztönös kirekesztés, rasszizmus, uszítás számára bűnbakok kellenek, ehhez az uszítók egy-egy társadalmi csoportot szemelnek ki és tesznek meg bűnbaknak.

Harcz László

1. --- Az erkölcs a legnagyobb virtus, mert a világ legnehezebb feladata erkölcsösnek lenni – H. L.
2. --- A becsület a legnagyobb luxus, mert a legszegényebb csaló is gazdagabb, mint a leggazdagabb becsületes ember.
3. --- A boldogság legfőbb feltétele a nyugodt lelkiismeret. 2014-11-17
4. --- A demokráciát csakis a közvélemény erkölcsi ereje képes létrehozni és megtartani.
5. --- A diktátor az diktátor… Te vagy a hibás, mert hagyod diktálni. (2014-11-13)
6. --- A diktátor hatalomra jutása a társadalom erkölcsi állapota mélypontját jelzi.
7. --- A diktátor olyan, mint a rossz anya. A rossz anya erkölcsileg egy életre elrontja, elkényezteti a kisgyermeket, a diktátor pedig az embereknek hízeleg a saját nemlétező nagyszerűségükkel, nemzetük kiválóságával és a bűnbaknak kikiáltott társadalmi csoportok gyalázásával, és ezzel megnyomorítja a reábízott életeket… 2014-10-…
8. --- A diktátor olyan, mint a rossz anya. Megnyomorítja a reábízott életeket. (2014-11-9)
9. --- A diktátorok az emberiség vírusai. Az emberiség immunrendszere pedig az erkölcs. A diktátor, mint vírus, ezt az immunrendszert támadja, próbál áthatolni védőfalán. Ez átmenetileg sikerülhet is neki, de mint pl. az influenzánál is, egy idő után az immunrendszer felülkerekedik. Ebben bízhatunk egyedül, az emberiség erkölcsi épségében. 2015-05-10.
10. --- A diktatúra azokat az országokat sújtja, ahol olyan mélyre sűllyedt a közerkölcs, akkora a korrupció, annyit lopnak a fejesek, és akkora az elvtelen összefonódás, hogy a nép már az elit egyetlen csoportjában sem bízik, és arra szavaz, aki a legtöbbet ígéri gátlástalanul, és a nép veleszületett rasszista hajlamait a leginkább kielégíti. ()
11. --- A diktatúra megjelenése azt jelzi, hogy a társadalom erkölcsileg a mélyponton van, hiszen különben nem tűrné maga fölött a diktátort… ()
12. --- A diktatúrában nem a diktátor uralkodik, hanem a társadalom (az ember) énjének a rosszabbik fele uralkodik a társadalom (az ember) énjének a jobbik fele fölött. ()
13. --- A felnőtté válásban az az igazán rémítő, hogy az ember fölhagy régi álarcai próbálgatásával, és egy merőben újat vesz föl. (Stephen King), Vagyis: Fölveszi a társadalmi képmutatás jól bevált álarcát… ()
14. --- A felsőbbrendű tudatúak a legnagyobb öngólt akkor követnék el, ha mind kiirtanák az ún. alsóbbrendűeket – mert azután nem lenne kit lenézni… ()
15. --- A filozófiát nagyon elbonyolították, hogy ne kelljen a lényeggel foglalkozni, de ez lehetőleg minél kevesebbeknek tűnjék föl… A lényeg persze az erkölcsfilozófia, mert az emberi élet lényege is az élet fenntartása, és a jó erkölcs az, amely ezt lehetővé teszi. Az erkölcs minden embert érint, az erkölcsről emiatt csak közérthetően szabad szólni. Az emberek persze nem bánják, ha nem kell az erkölccsel foglalkozniok, mert ez tudjuk, hogy a legnehezebb feladataink egyike. De pontosan a legokosabbaknak kötelességük, hogy a legnehezebb feladatokat megoldják, velük foglalkozzanak, és így a filozófusok fő dolga az erkölccsel való foglalkozás lenne, és a lehető legegyszerűbb, legközérthetőbb nyelven.
16. --- A globalizáció a gyűlölködők sugalmazása ellenére nem valakiknek az ármánya, hanem a technikai fejlődésünk által lehetővé tett globális kommunikáció lehetősége, mely közvetíti a lokális hatásokat és bolygószinten ismertté teszi azokat; az egyöntetűség, amely ezáltal nyilvánvalóvá válik, nem a(z ördögi) következménye, hanem az élettani sajátosságainkon alapuló oka a globalizációnak. 2015-05-…
17. --- A gondolkodásra az önámítás is hat, míg a filozófia a szellemi tevékenységnek csak az önámításon kívüli részét veszi figyelembe, olyanképpen, mintha az önámítás (s vele együtt a képmutatás ) nem is léteznék.
18. --- A gonoszok a legnyomorultabbak, mert saját elhatározásból válnak alja emberré…
19. --- A gonoszság mindig a kisebbségi érzésből ered. 2014-10-06
20. --- A gúny a legyőzöttek fegyvere… (Ismeretlen szerzőtől)
21. --- A gyűlölet részben a tudatlanságból, részben a gyenge jellemből táplálkozik, és csak kis részben hibáztathatjuk a hátrányos helyzetünket. 2015-06-19.
22. --- A gyűlölködőnek nincs szüksége valódi ellenségre; gyárt magának... (2014-10-07)
23. --- A háborúság alapja a saját „falka”, a saját közösség „megvédése” a falkán kívüliekkel szemben. Az emberiség sorsa függ attól, hogy elég gyorsan belátja-e elegendő ember, hogy ma már az egész emberiség a falkánk, annak az érdekeit kell képviselnünk – és ezáltal megszűnik majd a háborúság legfőbb oka.
24. --- A hagyományos politizálás lassan értelmetlenné válik. Tudomásul kellene vennünk, hogy ember az embert, párt a pártot nem tud tartósan legyőzni, csak akkor, ha visszaél az emberi természet rosszra hajlamos mivoltával és uszítja, félrevezeti a tömegeket. Emiatt annak van igazán értelme, hogy az emberi természetnek ezt a rosszra- kaphatóságát megismerjük.
25. --- A három legfontosabb ösztönös kényszerünk: a falka-ösztön (a közösséghez tartozás kényszere), a rangsor-ösztön (a rangsor- és az önbecsülés kényszere) és az önámítás, amely ezeket kiszolgálja minden aljasság (hazugság, gonoszság, gőg, képmutatás, irigység, nagyzolás, stb.) árán is…
26. --- A hatalmat az emberi gyarlóság hozza létre. Ostobaság és képmutatás ellene tiltakozni, a saját gyarlóságodon javíts először! (2015-01-16)
27. --- A hatalom a társadalmi igényekből születik, a társadalmat emberek alkotják, az embereket pedig az ún. emberi természet vezérli. És az emberi természet bizonyítottan rosszravivő hajlamú. Akkor meg mit ugrálsz a hatalom ellen? A hatalom oka te vagy, összes hibáddal együtt!
28. --- A hatalom csak akkor szűnne meg, ha az emberi természet nem volna gyarló, nem hajlana a rosszra.
29. --- A hatalom hosszabb távon pontosan tükrözi a társadalmat alkotó egyének, de legalábbis a nagy többség akaratát. Ezért hatalmas képmutatás és hazugság a hatalmat bármiért is felelőssé tenni, a társadalom saját maga a felelős mindenért.
30. --- A hatalom mindig és mindenütt csak annyit engedhet meg magának, amennyit a közerkölcs (a "társadalom") engedélyez a számára, ezért a legnagyobb hazugság és képmutatás mindenért a hatalmat felelőssé tenni. Mi magunk vagyunk a felelősök mindenért, még a hatalom aljasságaiért is! H. L. (2015-01-07)
31. --- A humanizmus alapja az, hogy elfogadom, hogy minden ember gyarló, mert ezáltal ébred bennem irgalom minden ember iránt. 2015-06-25.
32. --- A jelenlegi filozófia az ész bújócskája az erkölcs elől! (2014-10-1)
33. --- A jó ember akkor is jó marad, ha minden gonosz őt gyalázza. Sőt. Attól kezdve hozzájuk képest még jobbnak számít. H. L. (2014-11-3)
34. --- A kisebbségi érzés leküzdésére magadat kell érdemben fejlesztened, nem elég, ha másokat besározol, kirekesztesz és megalázol… (2015-01-09)
35. --- A kocsmában könnyebb eredményes alkoholellenes kampányt folytatni, mint a társadalommal elfogadtatni, hogy a saját emberi természete hazug-képmutató, és öncsaló-önfényező.
36. --- A korrektség, az antirasszizmus mindenkire nézve kötelező! A bűnbaknak állított kisebbségekre is.
37. --- A külsőségek erőltetése legtöbbször a belső értékek hiányát leplezi. 2015-08-06.
38. --- A küzdelem a másik oldal ellen magánügy, de ha az emberekért, a tömegek jobb életéért, a természet megóvásáért küzdesz, az közügy. H. L. ()
39. --- A lassú, életképtelen hal ne a cápára haragudjék, hanem saját magára! A cápa az cápa, teszi a dolgát, selejtez. Nem ő a hibás, ha a hal lassú. H. L. (2014-07-24)
40. --- A legáltalánosabb értelemben az erkölcsös az, ami (aki) elősegíti az élet fennmaradását. 2015-03-26.
41. --- A legértékesebb emberek középen állnak a politikai skálán, így minden irányból őket szidalmazzák…
42. --- A legfontosabb biotechnológia az emberiség erkölcsi fejlődése (lenne...)! 2015-03-12
43. --- A legkifizetődőbb szolgáltatás a hamis önbecsülés kielégítése. H. L. (2014. 11. 5)
44. --- A legrokonszenvesebb értelmes faj nyilvánvalóan az ember..., mert nincs másik... (2015-01-14)
45. --- A legszomorúbb, de a legfontosabb is egyben: maga a társadalom, az emberiség, az Ember sem érdekelt a (mostani szemléletével nézve) sok-sok nehézséget okozó (erkölcsi) megújulásban. S végül is az emberiség túlnyomó részét nem a filozófusok, szociológusok, politológusok stb. alkotják, hanem az ún. egyszerű emberek.
46. --- A leggyarlóbb ember az, aki még azt sem ismeri el, hogy gyarló. 2015-04-21
47. --- A lélek a DNS-ben lakik, és a legmélyebb és legnemesebb ösztönünk. ()
48. --- A lélek szerintem a létfenntartó mechanizmusaink legmélyebb rétege, alapja, ő ügyel arra, hogy ne tegyünk a saját, a faji és az általános természeti érdekek ellen. Szerintem a lélek a DNS-ben lakik, és a legmélyebb és legnemesebb ösztönünk. H. L. (2013-12-30)
49. --- A lelkiismeret az élet fennmaradása és a jövő egyik legfőbb biztosítéka. H. L. ()
50. --- A lelkiismeretet nem lehet államosítani, mert a génjeinkben él, onnan ered. A génjeink változásai pedig, mint a legújabb kutatások mutatják, a saját akaratunktól, a gondolatainktól is függnek.
51. --- A lenézett „primitív” népek, társadalmak állnak erkölcsileg a legmagasabb fokon: életük állandó sokadalomban telik, az elidegenedést nem ismerik, a képmutatást még csak tanulják.
52. --- A mai filozófia a képmutatás magasiskolája.
53. --- A mai filozófia udvarol az emberiségnek, és ahelyett, hogy az igazat mondaná, a társadalom, az emberiség tetszésének akar megfelelni. Pedig, mint tudjuk, az emberiség mindig a könnyebb utat választja, és nem törődik azzal, hogy ez az út a pokolba vezet. Tehát a középszerű filozófusok vezetnek minket a pokolba.
54. --- A nagyzolás, gúny, gonoszság, gőg, hatalomvágy oka a kisebbségi érzés; az agresszivitás oka a félelem, a sok beszéd oka a mondanivaló és a valódi cselekvés hiánya, az okoskodás oka az ész hiánya, a bölcselkedés oka a valódi bölcsesség hiánya, a túlzott rend és tisztaság oka legtöbbször az emberség hiánya, az alkoholizmus és a kábítószerezés oka a boldogtalanság stb.: mert az önszépítő önámítás minden fronton csal az érdekünkben, ha engedjük.
55. --- A nemzetek versenyét az emberiségnek kell megnyernie, másként mindenki veszít. H. L. (2014-12-31)
56. --- A népszerű szónok azt mondja, amit hallani akarnak tőle, a becsületes szónok pedig azt, amit tisztességesnek gondol. 2015-02-16.
57. --- A nevelés az a folyamat, amelynek során a gyermek fejébe verjük, hogy mi, felnőttek a hazugság és a képmutatás mely fajtáit mikor és hol alkalmazzuk, és mikor szabad és mikor nem szabad észrevenni, ha egy felnőtt hazudik és csal...2014-09-15.
58. --- A nevelés során tanul meg a gyerek őszintén hazudni. H. L. (2014-11-7)
59. --- A nőknek igen erős az önkritikája, ezért  a nők három korcsoportba oszthatók: nagyon fiatal, fiatal és fiatalabb... ()
60. --- A politika az emberi igények megtestesülése, az emberi igények az emberi természetből származnak, ezért ha helyesen akarunk politizálni, akkor az emberi természetet kell jobban megismernünk. H. L. ()
61. --- A politikai életben a legértékesebb, mert középen álló ember sem ér semmit, ha nem tartozik valamelyik politikai erőhöz… Ha meg valahová odaáll, már nem is olyan értékes, mert elmozdult középről. Ez a politika és az abszolút emberi érték antagonizmusa (kibékíthetetlen ellentéte). 2015-06-26.
62. --- A politikai viták lényege mindig az, hogy természetesen a másik oldal a hibás… H. L. (2014-11-21)
63. --- A púpos egyszerűen nem tetszik, a leprástól csak undorodnak, de az őszintét gyűlölik, megvetik és meg is ölik... (2014-10-08)
64. --- A rendes ember magán uralkodik, a rossz ember másokon. (2014-10-17)
65. --- A rosszaság mindig pótcselekvés, előre csak a jóság visz. (2014-10-26)
66. --- A rosszat kínjában cselekszi az ember, de ha teheti, minden ember jót cselekszik. ()
67. --- A saját érdekeinket a közösségének alárendelni, ez az egyik legnehezebb feladat! ()
68. --- A semmirekellő akkor is semmirekellő marad, ha minden nálánál értékesebb embert kigúnyol.
69. --- A sérelmek nem mentenek föl a sértők kirekesztésének a bűne alól.
70. --- A siker egyik titka, hogy eredményesen és feltűnés nélkül sározd a vetélytársaidat...
71. --- A száz - kétszáz fős ősemberi hordában a legfőbb parancs az volt: mindenki mindenkiért, élete árán is. Akkor lesz béke a Földön, amikor a szolidaritás a teljes emberiség minden tagja között ismét eléri ezt a szintet. H. L. (2014-11-24)
72. --- A szélsőségesek figyelmébe ajánlom: bírálni a rossz emberek is tudnak; segíteni csak a jó emberek szoktak. 2015-06-27.
73. --- A szélsőségesekről szóló aforizmákon tapasztalataim szerint a legjobban a szélsőségesek mulatnak, mert ugye ez aztán őket nem érinti… (2014-10-13)
74. --- A szentek rengeteg erkölcsi felelősséget levesznek a vállunkról..., amíg távol élnek, de nincs bosszantóbb, mint egy elérhető közelségben lévő szent, akivel szemben csak alul maradhatsz!... (2014-12-20)
75. --- A szép menyasszony szűzessége erény; a csúnyáé inkább kényszer.
76. --- A szeretet a lelkek tömegvonzása, összetartó ereje. H. L. 2015-07-29.
77. --- A szeretet a másik ember, állat, növény, anyagi képződmény feltétel nélküli elfogadása, a lelkiismerettel együtt a jóravivő ösztönös késztetéseinket alkotja. A szeretet képességét és a szeretetre való hajlamot is a gének adják tovább, mert minél többen egyesülnek (a szeretetben), annál biztosabb az ÉLET fennmaradása. H. L. 2015-07-29. 
78. --- A társadalmi egyenlőség csak illúzió, mert az emberi természetet a létfenntartó ösztöneink irányítják, és senki nem akar a másikkal egyenlő lenni, inkább ösztönösen le akarja győzni. A társadalmi egyenlőségre belátható időn belül nincs esély, hiszen a létfenntartási küzdelem nemcsak a fajok között, hanem a fajokon belül, így a fajunk egyedei között is zajlik. A versenynek azonban határai vannak, pl. a fajtársak megölése általában ösztönösen tilos a saját fajon belül. Kivéve az emberi fajt… H. L. (2014-12-22)
79. --- A társadalmi egyenlőség csak illúzió, mert az emberi természetet a létfenntartó ösztöneink irányítják, és senki nem akar a másikkal egyenlő lenni, inkább le akarja győzni. A társadalmi egyenlőségre csak akkor lesz esélyünk, ha felismerjük és elismerjük, milyen is a valódi természetünk, és a legnagyobb érték a közösség érdekeiért folytatott áldozathozatal lesz.
80. --- A társadalmi elfogadottság még nem jelenti azt, hogy az elfogadott ember vagy dolog tisztességes is… H. L. ()
81. --- A társadalmi elidegenedés okozta magány egyfajta jól megérdemelt magánzárka: minél önzőbb (emberekből áll) a társadalom, tagjai annál inkább elszigetelődnek egymástól. H. L. (2014-11-4)
82. --- A társadalom mozgatórúgói az emberi igények, ezek viszont az emberi természetből fakadnak. Az emberi természet minden embernél ugyanúgy működik, elemezni tehát mindenekelőtt az általános emberi természetet szükséges és érdemes. (2014-07-22)
83. --- A társadalom nem tehet semmiről. Te viszont igen, mert te magad vagy a társadalom! H. L. (2014-12-29)
84. --- A tehetség magánügy. A szolgálat közügy. H. L. (2014-11-24)
85. --- A tetű bárkit megcsíphet, akár a pápát is. De a tetű akkor is csak egy tetű marad... H. L. (2014-11-12)
86. --- A törpe akkor is törpe marad, ha a világ összes nála magasabb emberét lelövi. Legföljebb attól kezdve ő lesz a legmagasabb törpe. H. L. (2014-11-1)
87. --- A törpefilozófus akkor is törpefilozófus marad, ha a világ összes, nála jobb filozófusát  lelövi. Legföljebb attól kezdve ő lesz a legjobb törpefilozófus.
88. --- A tudat nem lehet beteg, csak hibás működésű. A lélek viszont nagyon is meg tud betegedni.
89. --- A tudomány többnyire a legfontosabbat, az erkölcsöt egy fikarcnyit sem erősítette, kiszolgálja viszont az összes, nyilvánvalóan erkölcstelen igényünket: a lustaságot, a fényűzést, a hatalom-vágyat stb. (2014-10-15)
90. --- A tudós ész nélkül, a művész jellem nélkül mit sem ér… H. L. (2014-12-05)
91. --- A tudósok zöme azért zárkózik el az új irányzatok megismerésétől, mert a berögzült elvek, amelyeket ráadásul a többi középszerű tudós is megtámogat, nem jelentenek veszélyt az ún. tudományos életre, míg a valódi újdonságok a középszerű tudományos színvonalat teljesen fölöslegessé teszik, pillanatok alatt rombadöntik
92. --- A valódi emberi természet három legfontosabb alap-eleme a három legfontosabb ösztönös kényszerünk (szerintem): a falka-ösztön (a közösséghez tartozás kényszere), a rangsor-ösztön (a rangsor- és az önbecsülés kényszere) és az önámítás, amely ezeket kiszolgálja minden aljasság (hazugság, gonoszság, gőg, képmutatás, irigység, nagyzolás, stb.) árán is. Ezek együttesen alkotják az ún. "gyarlóságot", az emberi esendőséget, a rosszravivő emberi természetet. Aki küzd a gyarlósága ellen, az erkölcsös, aki nem, az csaló és öncsaló, önámító és képmutató, mindenképpen hazug, nem rendes ember. 2015-06-24
93. --- A valódi igazság a föld alól is valamikor mindenképpen előtör. Csak kérdés, lesz-e még akkor Föld… (2014-07-19 fil. blog) 
94. --- A világ egyre feszültebb, mert igazság és közös értékrend híján az emberek egyre nagyobb aljasságokkal igyekeznek egymás fölébe kerülni. Egyetlen igaz szó talán lecsendesíthetné ezt a háborgó hazugságtengert, de nincs, aki kimondja… De ha lenne is, nem biztos, hogy bárki meghallgatná is…
95. --- Ahelyett, hogy végre szembenéznénk képmutatásunkkal és általában rosszra vivő természetünkkel, bűnbakok végtelen sorát alkotjuk meg, mint a különböző izmusok vagy bizonyos népek, embercsoportok. (2014-10-05)
96. --- Ahol a filozófia végződik, ott kezdődik az erkölcs...
97. --- Ahol még az ártatlan kisgyermeknek sem hiszi el senki, hogy meztelen a király, ott teljesen értelmetlen az erkölcsről értekezni… H. L. ()
98. --- Ahol nagy a rend és a tisztaság, kicsi az irgalom…
99. --- Akármilyen rossz ember vagy, én akkor is embernek tekintelek…
100. --- Aki az embereket szembesíti valódi természetükkel, a gyarlóságukkal, azt mellőzik, utálják, megvetik; aki a hatalmasokat szembesíti a saját aljasságukkal, azt meg is ölik. Aki rádöbbenti az embereket, milyenek is vagyunk, arról mindjárt kiderül, hogy pedofil, tolvaj, gyakran gyilkol, sőt még az anyjával is szokott hálni.... Ezért a híres, befutott emberek, akik a jó ember szerepében tetszelegnek, valójában csak ügyesen lavíroznak és ebből jól megélnek... 2015-06-24.
101. --- Aki azt meri állítani, hogy én nem vagyok jó keresztény, majd jól lepofozom! 2015-02-20.
102. --- Aki érti az emberi természet mozgatórúgóit, annak sokkal kevésbé fájnak a kapott lelki sebek. 
103. --- Aki képes kiszabadulni a „társadalmi” előítéletek béklyóiból, mint pl. a rasszizmus; olyan csodálatos élményben lesz része, mint amikor valaki a sokéves várpince-fogság után kijut a napfényre, és szerető emberek sokasága veszi őt mindjárt körbe… 2015-04-08.
104. --- Aki másnak vermet ás, jól jegyezze meg, hova ásta! (2014.07.10. a fil. blogomban)
105. --- Aki megaláz másokat, a legjobban saját magát alacsonyítja le. (2015-01-11)
106. --- Aki nagyon annak látszik külsőségekben, mint akinek kell látszania, annak a valódisága erősen kétséges...
107. --- Aki nagyon professzornak néz ki, annál még a tanársegéd is többet tud...
108. --- Aki nem elég erkölcsös, az demokratának sem elég jó… (2015-01-12)
109. --- Aki nem hajlandó beállni egyetlen „magas erkölcsű”, „hazafias” bandába sem üvölteni és gyűlölködni, hamar széttépik ezek a jó hazafiak… 2015-02-27.
110. --- Aki rossz, azt a lelkiismerete kínozza, aki jó, azt embertársai… (2014-10-27)
111. --- Aki szereti a természetet, minden virágot szabadon hagy nőni. A képmutatók pedig letépik a virágot és a kirakatba teszik…
112. --- Aki valóban szereti a népét, az nem tűri el, hogy több százezer gyermek éhezzék, több millió ember nyomorogjon, és az nem uszít gyűlölködésre a nép körében senki ellen.
113. --- Általánosságban az igazság a másik fél érdekei figyelembe vétele, a teljes igazság pedig a teljes élővilág érdekei figyelembevétele.
114. --- Amíg a szónok azt mondja, amit hallani akarnak tőle, éljenezik, de ha arról szól, mi a helyes, tojással dobálják meg, mint Petőfit Cegléden… 2015-02-04
115. --- Amíg a társadalom a hatalom cinkossága miatt zsidózhat, cigányozhat, niggerezhet stb., addig a társadalom egy részét az sem érdekli, ha nyomorba taszítják…
116. --- Amíg az emberi természetnek hagyjuk a rossz oldalát érvényesülni, mindig a rossz fog győzni a társadalomban.
117. --- Amíg az emberi természetnek hagyjuk a rossz oldalát érvényesülni, mindig a rossz fog győzni a társadalomban.
118. --- Amíg az emberiség abban versenyezik, ki a rosszabb, csak romlani fog a helyzet. Majd ha a jóság lesz „a legnagyobb virtus”, a vetélkedés tárgya, akkor csillan meg az esély a hosszútávú jövőre… (2015-01-04)
119. --- Amíg az emberiség nem képes szembenézni azzal, hogy milyen is valójában a saját 'emberi' természete, addig mindig háborúságban fog élni. (2014-12-03)
120. --- Amíg nem lesz az egész emberiségnek közös értékrendje, nemzetiségtől, vallástól függetlenül, mindaddig gyilkolni fogják egymást az emberek.
121. --- Arról, hogy másoknak mi a tennivalójuk, sokan nyilatkoznak. Igen kevés olyan nyilatkozatot lehet olvasni, amelyben valaki a saját kötelességeit sorolja.
122. --- Attól, hogy a mélyen tisztelt társadalom eltűri, hogy a politikusok korruptak legyenek, még nem kellene annak lenniök! 2014-09-16
123. --- Attól, hogy valami társadalmilag elfogadott, még egyáltalán nem biztos, hogy tisztességes is… H. L. (2014-12-23)
124. --- Az a filozófus semmit nem ér, aki akár a társadalmi igényekhez, akár a hatalomhoz igazodik.
125. --- Az a filozófus, aki nem vállalja, hogy kimondja az igazságot, az vagy gyáva, vagy ostoba, vagy egyszerű karrierista vigéc.
126. --- Az a korrupt, aki sikeresebb nálam, másképpen: aki sikeresebb nálam, az mindig korrupt!   J H. L. (2014-12-12)
127. --- Az a sajnálatos szokás, hogy a filozófiában sok mindent idegen szóval mondanak, azt bizonyítja, hogy a filozófusok zöme nem akarja, hogy az emberek megértsék a mondanivalójukat. Tehát a filozófusok zöme nem az emberekért, hanem a saját hasznára dolgozik.
128. --- Az alkohol és a kábítószer elleni küzdelem parasztvakítás, erkölcsi kibúvó. Az alkohol és a kábítószer nem tehet semmiről! A hibás te vagy, mert elfogyasztod őket! H. L. (2014-10-24)
129. --- Az alkohol és a kábítószer nem ok, hanem okozat, következmény. Viszont kitűnően alkalmas bűnbaknak, arra, hogy a valódi okot – a könyörtelen örömszerzési kényszerünket, vagyis a velünk-született rossz hajlamunkat és képmutatásunkat – elrejtsük mögéjük. 
130. --- Az antropológiai standard-modellből mindössze a helyes kiindulópont hiányzik, a valódi inputok, az önbecsülési kényszer és az önáltatási kényszer.
131. --- Az az anya, aki elkényezteti gyermekét, mély csapdába löki őt, mert az anya kényeztetését soha, senki nem akarja (és nem is tudja…) majd felülmúlni, és az ilyen gyermek egész életében szenvedni fog a hatalmas egójától… H. L. ()--- Az egyetlen hiteles bírálat a példamutatás.
132. --- Az eddigi filozófia szerintem a történelemben egymást követő nagy elmék körül kialakult önámítási együttes, önámítási módszer, és szerintem mára már csak érdekes olvasmány, de semmilyen eligazítást nem nyújt az élet lényegéről, amelyet a filozófiának mostanáig sem sikerült megtalálnia, ami nem csoda, mert az ember annyira nagymértékben önámító és a hamis önbecsülése olyan erős, hogy erre ezidáig egyszerűen képtelen volt. Ez, tehát az élet lényege szerintem abban áll, hogy mindenáron fenn akar maradni, és ebből következik a „jó” és a „rossz” fogalma is. A jó ember vagy dolog az, aki/ami segíti az élet fennmaradását és a rossz az, aki/ami nem, beleértve a teljes élő természetet. Az embernek tilos megölnie fajtársát, és a nála alacsonyabbrendű élőlényekből is csak annyit, hogy az élő természet sokfélesége, a természeti kincsek szükséges mennyisége és a Föld eltartóképessége a leghosszabb távon is megmaradjon.
133. --- Az ember a rosszat csak kínjában, kétségbeesésében követi el, mert mindig mindenki jót cselekedne, ha ez nem volna oly nehéz.
134. --- Az ember a világnak azért a hányadáért érez felelősséget, amennyit megért belőle. Emiatt létérdekünk, hogy minél többen minél műveltebbek és képzettebbek legyenek. 2015-03-23.
135. --- Az ember az egyéni becsvágya és a közösség érdekei között vergődik, vonaglik, tépelődik, amíg csak él… (Az önbecsülési kényszere és a falka-ösztöne kettős vonzásában szenved).
136. --- Az ember az élővilág csúcsa: képes arra, hogy ülve is álljon…
137. --- Az emberi természet 16 pontja
     1. Az ember élőlény,  2. - az élőlények életben akarnak maradni,  3. - ezt szolgálják a túlélési ösztöneink,  4. - a túléléshez minél több erőforráshoz kell hozzáférnünk,  5. - ehhez pedig minél magasabb társadalmi rangra van szükségünk,  6. - ennek megszerzésére az önbecsülési- vagy rangsor-kényszerünk kényszerít minket,  7. - de mivel a jogos önbecsülés (és ennek alapján a valós társadalmi rang) megszerzéséhez szinte senkinek nem elegendőek a saját valós értékei, elfogadjuk a hamis önbecsülésünk „segítségét”, amely ezt csalással, önszépítő önámítással-képmutatással akarja megoldani.  8. - az önámítási-képmutatási kényszerünk ennek érdekében a társadalmi riválisaink társadalmi megítéltetését lealacsonyítja, bűnbakká teszi őket, értékeiket, érdemeiket igyekszik porrá zúzni, kirekeszteni a saját közösségükből.  9. - az önámítás-képmutatás kényszere, az általa okozott csalás, aljasság az oka tehát minden bűnünknek. Emiatt az emberi erkölcs egyenlő az önámítási-képmutatási kényszerünk elleni küzdelmünkkel, mértéke ennek a küzdelemnek a hevességével arányos. 10. - ezt az ösztönös késztetésünket ki lehet használni és emberek ill. társadalmi csoportok ellen lehet fordítani, ez maga az uszítás.  11. - ezzel a szélsőségesek élnek, a szélsőséges politikusok, ideológusok, közszereplők, akik így akarják maguk mellé állítani az embereket, az uszítás ingyen lehetőségét kihasználni, ahelyett, hogy valós segítséget nyújtanának az őket támogatóknak.  12. - minél hevesebben és aljasabbul uszít és kelt gyűlöletet egy közszereplő, annál szélsőségesebb.  13. - a rangsor-ösztön kényszere és a falka-ösztön kényszere, amelyekkel vissza lehet élni az uszítás által, és az önámítás-képmutatás kényszere, köznapi nevén a hamis önbecsülés alkotják a "rosszravivő ösztönös kényszereinket",  14. - ezzel a „rosszravivő ösztönös kényszer”-együttessel a lelkiismeretünk hívatott tartani az egyensúlyt, ez is a génjeinkből ered, és többféle módon hat ránk: a szabadság, az igazság és az összes jóravivő ösztönöztetésünk, összefoglaló néven és fogalommal az erkölcs.  15. - a lelkiismeret a belőle származó iménti fogalmakkal ill. jelenségekkel közösen alkotja a „jóravivő ösztöneinket”. ezek kényszerítenek minket a jó irányba, és ha megfogadjuk, tehát ha küzdünk az önámítási-képmutatási kényszerünk és általában a rosszravivő ösztöneink ellen, azt nevezzük erkölcsnek.
138. --- Az ember élőlény. Így ami az élet fennmaradását szolgálja, az mind örömet, boldogságot okoz, és minden, ami az élet érdekeivel ellentétes, fájdalmat és szorongást…
139. --- Az emberben óriási harc folyik, hogy a legnagyobb gazembereket még embernek tekintse, vagy elfajzott szörnyeknek.
140. --- Az embereket belőled legfőként az érdekli, hogy az ő közösségükhöz tartozol-e. Ha igen, mindent megbocsájtanak neked, de ha nem, akkor semmit sem; akár meg is ölnek…
141. --- Az emberi élet értelme az erkölcsösség elérése.
142. --- Az emberi erkölcs az én olvasatomban az emberi faj létérdekei mindenek elé helyezése, a legtisztább erkölcs szerintem azt jelenti, hogy minden tőlem telhetőt megteszek az élet fennmaradásáért, tehát nem (csak) az emberi faj, hanem az egész természet érdekeit tartom szem előtt. Az univerzum erkölcse (a teljes világegyetem erkölcse) hasonló lehet, de az univerzumról még nem tudunk eleget, így az érdekeit sem tudom meghatározni. H. L. (2014-12-09)
143. --- Az emberi érvényesülés legfőbb eszköze a csalás, a hazugság, a megtévesztés, a képmutatás. Így aztán aki nem hazudik, nem csal és nem képmutató, azt hülyének nézik… „Őszinte nincs, csak bolond” – mondja erről a népnyelv… Ez jól mutatja, mennyit ér a közerkölcs… H. L. (2014-11-17)
144. --- Az emberi igények összegződnek és politikaként csapnak össze. Tehát politika nevű felelős, hibáztatható személy vagy intézmény nem létezik. Mindenért mi magunk, emberek, közösen felelünk, a gátlástalan igényeink miatt, meg amiért szeretünk a zavarosban halászni, korrupcióval érvényesülni, és olyan bandákat választunk meg vezetőkké, akik ezt lehetővé teszik… H. L. (2014. 08. 03.)
145. --- Az emberiség a saját gyarlóságai iránt rendkívül megértő, így aztán a hazugságra, a csalásra, a képmutatásra végtelen sok enyhe kifejezés született... H. L. ()
146. --- Az emberiség csakis valódi demokráciában lesz képes fennmaradni. H. L. (2014. 07. 31.)
147. --- Az emberiség erkölcsi fejlődése odáig „ment”, hogy már képes lenne saját magát is kiirtani. Nos, mire várunk még?! J 2015-02-19
148. --- Az emberiség és bármely ember belemegy bármilyen aljasságba, csak ki ne derüljön,  hogy mennyire önámító és képmutató, hogy mennyire a hamis önbecsülés vezérli.
149. --- Az emberiség története az önámítás és a képmutatás "fejlődése" története. H. L. (2014.11-6)
150. --- Az embert a nagyobb esze különbözteti meg az állatoktól. De erkölcsileg messze elmarad tőlük... (megjelent kb. 2015. 04 hóban)
151. --- Az embert nézd, ne a bőre színét! H. L. (2014-12-14)
152. --- Az erkölcs a gyakorlatban az egyént magába foglaló csoport érdekeinek való megfelelést jelenti. Valójában az erkölcs a teljes élővilág szolgálatát jelenti. Minél nagyobb közösséget tekint a sajátjának az egyén, erkölcsei annál inkább megközelítik a valódi, eszményi erkölcs fogalmát.
153. --- Az erkölcs a mai paradigma szerint a közösségünkhöz való igazodást, hűséget jelenti. Ez még rendben is volna akkor, ha az egész emberiséget tekintenénk a közösségünknek, és az ő érdekeit (a mi érdekeinket!!!) néznénk, vagyis igazságosak, becsületesek lennénk egymáshoz. (2014-10- )
154. --- Az erkölcs fogalmába a fajon belüli szolidaritás is beletartozik. Ez azonban szinte teljesen hiányzik. Ebből is látszik, mennyire aljas lény az ember.
155. --- Az erkölcsösség mértéke egyénenként változik, és egyenlő az emberi személyiséggel.
156. --- Az erkölcstelenség az önbecsapáson alapul, így az erkölcstelen ember, hatalom eleve képtelen helyes döntéseket hozni.
157. --- Az érvényesülés pofonegyszerű, ha az erkölcsi elveket sikerül figyelmen kívül hagyni. H. L. (2014-10-23)
158. --- Az evolúció az ÉLET szakadatlan küzdelme a fennmaradásért. Mindig az erősebb, az életképesebb egyed ( ezáltal faj) marad fenn, és viszi tovább az életet. Az ember megjelenése óta viszont az evolúció az emberben zajlik, az emberben küzd az erkölcs az erkölcstelenséggel, és ha az erkölcs győz (tehát, ha az igazságon alapuló döntések győznek a csaláson alapuló döntésekkel szemben), akkor továbbmehet az evolúció.
159. --- Az igazán bátor még azt is elviseli, ha a gyávák legyávázzák. A gyáva viszont mocskolódik, rágalmaz, följelent, akár gyilkol is attól való félelmében, hogy kiderül gyávasága.
160. --- Az igazi kert olyan, mint a tarka rét, minden szabadon nőhet… A képmutatóké viszont rendezettebb, mint a trónszékig futó 30 méteres szőnyeg kifésült rojtjai…
161. --- Az igazság az, amit a lelkiismereted diktál, mert a lelkiismeret az egész élővilág érdekképviselője. 2015-03-18.
162. --- Az igazság az, ha az összes oldal érdekeit szem előtt tartjuk. A teljes igazság pedig az, ha az egész természet, az egész élővilág érdekeit figyelembe vesszük. H. L. (2014-12-16)
163. --- Az igazság emberi viszonylatban az, amit a lelkiismeretünk diktál, és ami kedvező az élet fennmaradása szempontjából. Általánosságban pedig az igazság az összes fél érdekei figyelembe vétele, a teljes igazság pedig a teljes élővilág érdekei figyelembevétele. 2015-04-02.
164. --- Az igazság felmutatásával hatalmat szerezni nem lehet. Kínzatást, kerékbetöretést, keresztrefeszíttetést annál inkább…
165. --- Az ostoba akkor is ostoba marad, ha a világ összes, nála okosabb emberét kiirtja. Legfeljebb attól kezdve ő lesz a legokosabb hülye. H. L. (2014-10-30)
166. --- Az ostobában az a legszörnyűbb, hogy soha nem látja be, hogy ostoba…  (Ismeretlen szerző)
167. --- Az önáltatás, a gyarlóság ködfalat állít a megismerés elé.
168. --- Az önámítás és a hamis önbecsülés olyan elemi erejű, hogy bárkit nagyon nehéz, az elvetemült embert pedig végképp lehetetlen meggyőzni arról, hogy létezik a gyarlósága, tehát az önámítása és a hamis önbecsülése. Egyedül a lelkiismeretben bízhatunk, ezt pedig csak a művészet, a katarzis képes erősíteni. Emiatt szerintem sokkal fontosabb a művészeti nevelés, mint bármilyen más képzés. És emiatt a szívünk a legfontosabb részünk… 2015-04-08.
169. --- Az önszépítő önámítás az emberi személyiség részegsége
170. --- Az ún. „jó szónok” azt mondja, amit elvárnak tőle, a becsületes szónok általában az ellenkezőjét, de a helyes út kijelölése sohasem népszerű feladat az út viszontagságai miatt… 2015-06-26.
171. --- Az uszítók gyártják a gyűlölködőket, azok pedig az ellenséget, a bűnbakokat... (2014-10-07
172. --- Az ügyesség nem aljasság és a mamlaszság nem erény!
173. --- Az, hogy a rosszak érvényesülni tudnak, főként a társadalom, az emberiség -- az ember! -  szégyene!
174. --- Azért létezik a hatalom, mert mi, emberek olyanok vagyunk, amilyenek vagyunk.
175. --- Azt a vitát, hogy a jóság vagy a gyarlóság ereje a nagyobb, az fogja kizárólag és egyértelműen eldönteni, hogy képesek leszünk-e az összes romboló eszközt megsemmisíteni, és teljes garanciát létrehozni arra, hogy soha senki többé ne hozhasson létre ilyen eszközt.
176. --- Azt mondják, hogy isten szereti a jókat és ezt azzal mutatja meg, hogy megpróbáltatásokat bocsájt rájuk. Valójában szerintem az, aki jó, mert a lelkiismerete szerint él, az törvényszerűen kerül összeütközésbe a társadalommal, melyet emberek alkotnak, a gyarló, képmutató, csaló,rosszra vivő emberi természettel megverve. H. L. (2014-08-05)
177. --- Azt, hogy ki a bolond, nem a százszoros többségben lévő, magát rendes, normális embernek tartó többség dönti el. Az igazság és az erkölcs nem mennyiségi, hanem lelkiismereti kérdés.
178. --- Azzal, ha engem megalázol, te még az maradsz, aki vagy, egy grammal sem több… (2015-01-10)
179. --- Bárki, bárhol, bármikor boldog lehet, ha elég erkölcsös ahhoz, hogy belássa a hiányosságait, felmérje valós képességeit, lehetőségeit, és a céljait a lehetőségeihez tudja igazítani.
180. --- Bírálni könnyű, építeni nehéz. A csupasz bírálat nem visz előre, annál inkább a fáradságos építkezés. H. L. (2014-10-25)
181. --- Csak akkor nyílik esély számunkra, ha a hibát nem a másikban, hanem saját magunkban és az egységes emberi természetben keressük. H. L.  (2014-10-14)
182. --- Csak egyetlen módon tudsz a maffia, a diktatúra vagy bármely egyéb káros társadalmi jelenség  fölé kerekedni: a tisztességeddel. 2015-03-06
183. --- Demagóg, aljas, uszító, gyűlöletkeltő diktátor mindig akad, de te csak magadra haragudhatsz, ha nem tudsz ellenállni az uszításának. ()
184. --- Demokrata csak rendes ember lehet.
185. --- Diktatúra ott van, ahol sokkal több a sunyi, bunkó, önző, gyűlölködő ember, mint a tisztességes.
186. --- Egy nagy író mondta a sikeres újságírás titkáról: csak annyi, hogy az igazat kell írni, nem szabad hazudni, csalni… A sikeres kereskedés titka pedig köztudomásúan: nem szabad csalni… És a maradandó, tisztességes élet titka is, ezek után meglepő módon: nem szabad csalni! (2014-10-20)
187. --- Egyszerűbb bűnbakot állítani, mint a hibáinkat elismerni. (2014-10-22)
188. --- Elsősorban magadra haragudj, ha a hibáidat kihasználják, mert vannak hibáid, melyeket ki lehet használni
189. --- Emberi viszonylatban az erkölcsös az, aki elismeri a gyarlósága és az önámítása létét, és szembeszáll vele.
190. --- Embernek lenni azt jelenti, hogy legyőzzük önmagunkat, a gyarlóságunkat, rosszra vivő kísértéseinket. A kísértés, a gyarlóság tehát az ember kiszakíthatatlan része. A leggyarlóbb éppen az, aki még ezt sem ismeri el.
191. --- Erkölcsös az, ami elősegíti az élet fennmaradását. 2015-03-26.
192. --- Erkölcsről beszélni körülbelül annyira érdemes, mint a kocsmában az alkohol káros hatásait ecsetelni, és épp annyira veszélyes is… (2014-10-24)
193. --- Fiatal korban a szex gyönyörködtet minket, középkorban a szex és annak eredményei, a gyermekeink, öregkorban már csak az eredmények és azok eredményei – az unokáink -  gyönyörködtetnek minket… ()
194. --- Gúnyolódni a senkik szoktak a valakikkel, de a senkik ettől még senkik maradnak. (2014-10-12)
195. --- Gúnyolódni azokkal szoktak, akikre föl lehet nézni, olyanok, akiknek kisebbségi érzésük van…
196. --- Gúnyolódni többnyire olyanokon szoktak, akiknek van tekintélyük. Pontosan olyanok, akiknek nincs, viszont van kisebbségi érzésük. ()
197. --- Ha a diktátort éltető okokat nem szűntetjük meg, hiába támadjuk a diktátort, legfeljebb új jön helyette. A baj csak az, hogy a diktátort mi magunk éltetjük, mert hagyjuk magunkat (a társadalmat) az uszításától űzetve a gyűlölködésbe, a kirekesztésbe hajszolni és megosztatni. (2014-11-29)
198. --- Ha a felsőbbrendű tudatúak mindig kiirtják a náluk alsóbbrendűnek hitt embereket, a végén csak egy marad, Inverz Ádám! (2014-11-11)
199. --- Ha a képmutatást támadod, azonnal rád sütik, hogy istentelen vagy!... (2014-10-04)
200. --- Ha a lelkiismereted tiszta, szeretni tudod magadat, és akkor mások is könnyebben fognak téged szeretni.
201. --- Ha a tömegek zsigeri érzéseire, ösztönei aljasabbik felére hatott a hatalom és jól feluszította a tömegeket, akkor pusztán szellemi behatásokkal szinte semmit nem érsz el ez ellen!
202. --- Ha abból indulunk ki bármely megnyilvánulás láttán, hogy az elkövetője eleve olyan, hogy ilyeneket elkövet, na, akkor vagyunk rasszisták!
203. --- Ha az ellenfél szurkolói közé keveredsz , az isten irgalmazzon neked!...
204. --- Ha az emberiség fenn akar maradni, a nemzetek versenyének csakis az erkölcsi szférában szabad zajlania. H. L. (2014. 08. 02.)
205. --- Ha az értelmünk nem képes idővel legyőzni az ösztöneink rosszabbik felét, akkor pontosan a (mostanára részben elavult) létfenntartó ösztöneink fognak elveszejteni minket. 2015-03-24.
206. --- Ha egy állítólag értelmes faj legfőbb érvényesülési módszere a csalás és az öncsalás, akkor teljesen értelmetlen e faj számára megírni a csalásmentes filozófia alapjait és azt, hogy mi miatt és milyen módon csaló ez a faj… Mint ahogyan a kisgyermeknek sem hitt senki, amikor elkiáltotta magát: meztelen a király
207. --- Ha egy focicsapat szurkolói közt ülsz a meccsen, és nem annak a csapatnak szurkolsz, lehetsz te maga Szent Ferenc is, akkor is megvernek. (2015-01-20)
208. --- Ha egy társadalmi csoport legyőz egy másikat, mert jobban tud csalni, hazudni, mert  képmutatóbb a másiknál, azzal csak rosszul jár az emberiség, mert ez az erkölcsileg alkalmatlan emberek győzelmét hozza.
209. --- Ha kielégítjük a lelkiismeretünket, megleljük a nyugalmat és minden körülmények közt boldogok lehetünk…
210. --- Ha majd egyszer nem egymás ellen küzdünk, hanem vállvetve az egész emberiség boldogulásáért, akkor mondhatjuk, hogy ez már a Kánaán! H. L. (2014-12-11)
211. --- Ha megalázol, elárulod, mennyire alávaló vagy… (2015-01-10)
212. --- Ha megértjük az ösztöneink okát, működését, akkor sokkal toleránsabbak leszünk embertársainkhoz, amikor ösztönösen rongálnak minket… H. L. (2014-11-28)
213. --- Ha megpróbálsz megalázni, azzal elsősorban azt árulod el, hogy magadat alávalónak érzed, és így akarod ezt ellensúlyozni.
214. --- Ha minden cigány betörne, még akkor sincs jogunk azt feltételezni, hogy amiatt törnek be, mert cigányok! Amiatt törnek be, mert a kirekesztettségük miatt már nem jutnak egyéb megélhetéshez, ez pedig a többség bűne!
215. --- Ha mindenki jó lenne, nem lenne szükség semmilyen hatalomra, de még államra sem!
216. --- Ha nagyon szidnak és te tudod, hogy nincs igazuk, akkor kihúzhatod magad, mert nyilván amiatt szidnak, mert valamiben sokkal jobb vagy náluk! H. L.
217. --- Ha nem keressük meg a közös emberi mozgatórúgókat, akkor mi, demokraták is esetenként ugyanolyan demagóg vagy gyűlölködő módon reagálunk a valóban demagóg és gyűlölködő megnyilvánulásokra.
218. --- Ha seregnyi filozófus állítja ugyanazt, attól még nem biztos, hogy nem tévednek, uram bocsá’, hazudnak. Sőt, még az sem biztos, hogy a jelenlegi filozófia az emberiségnek javára van. 2015-03-16.
219. --- Ha te besározol engem, attól én még nem leszek alábbvaló, te viszont igen… (2014-12-25)
220. --- Ha továbbra is egymással harcolunk, ember ember ellen, nemzet nemzet ellen, vallás vallás ellen, nem pedig az egységes emberiségként küzdünk a megmaradásáért, akkor nem lesz jövőnk. Csak akkor van esélyünk, ha a hibát nem a másikban, hanem saját magunkban és az egységes emberi természetben keressük. (2014-10-14)
221. --- Ha valaki betartja az ún „társadalmi normákat”, már eleve rendes embernek minősül, ez érthető, hiszen a rendezőelveket a nagy többség határozza meg. Így tehát teljesen érthetetlen, hogy a világ miért került a szakadék szélére, hiszen annyi rendes, normális ember van…
222. --- Ha valaki nagyon annak látszik, ami a bevallott foglalkozása, ne bízzál benne! J
223. --- Ha vállvetve szidnak és te tudod, hogy nincs igazuk, akkor kihúzhatod magad, mert amiatt szidnak, mert valamiben sokkal jobb vagy náluk! H. L. ()
224. --- Inkább legyek a kabaréban kifigurázott, mint kifigurázó. 
225. --- Középen állni a politikai skálán nagyon megtisztelő és épp annyira életveszélyes is.
226. --- Lehetsz te akármilyen kiváló ember, a legtöbb embert csak az érdekli, az ő pártjukba tartozol-e, és ha nem, ellenségnek tekintenek. Éljen a falka-ösztön!... 2015-03-28.
227. --- Lelkiismerete mindenkinek van. Még azoknak is, akik szerint lélek nincs, csak tudat van. Igaz, ez utóbbiak ritkábban is hallgatnak a lelkiismeretükre.
228. --- Magára adó filozófus nem áll be a politikai csatározásokba, mert a filozófus dolga az erkölcs és az igazság keresése, ezek pedig függetlenek a politikai oldalaktól, mert általános emberi dolgok.
229. --- Márai szerint a provincializmus ellen csak a műveltség hatásos. A rasszizmus ellen pedig szerintem az ösztönös kényszereink, az emberi természet mélyebb ismerete lesz hatásos. (2014-11-27)
230. --- Másokban mindig azokat a tulajdonságokat gyűlöljük és üldözzük, amelyeket saját magunkkal kapcsolatban a legjobban szégyellünk. 2015-03-01.
231. --- Miért marad kivétel és ismeretlen a legtöbb jó ember? Hát ugyanazért, amiért a kocsmában hallani sem akarnak a józan, rendes emberről… 2015-02-04
232. --- Mikor értjük meg már végre, hogy nem a politikusokra kell haragudni, hanem saját magunkra! Aljas politikus mindig és mindenütt akad elég. A baj abból ered, hogy engedünk az uszításnak, a gyűlöletkeltésnek, a bűnbakképzésnek, a megosztásnak. Amióta létezik politika, csak ott tudott elaljasodni a hatalom, ahol ezt a közerkölcs, a közízlés megengedte. (2014-11-20)
233. --- Minden bölcselkedés akkor jó, ha a nagy többséget sikerül felbosszantanod vele. Ami pedig a képmutató nagyközönségnek tetszik, az legtöbbször silány.
234. --- Minden káros társadalmi jelenség az emberi természetből fakad. (2015-01-21)
235. --- Mindenki tudja, hogy csak a szeretet, az önzetlenség válthatja meg a világot. Jó-jó, de miért pont én kezdjem?! J (2014. 07. 16.)
236. --- Mindenki választhat: tiszta lelkiismerettel nyomorog, vagy szorongva dőzsöl… (2014-12-04)
237. --- Mindig jót mulatok, amikor a nagyszájúak olyan társadalmi jelenségek ellen hadakoznak, amelyeket maga az emberi természet hoz létre az ő rosszravivő hajlamaival. Ez olyan, mintha a görény fintorogna attól a bűztől, amit ő maga bocsájt ki… J H. L. (2014-11-8)
238. --- Mindig, mindenfajta fasizmus a bűnbak-képzéssel kezdődik.
239. --- Mindjárt megvizsgálom, mit is tehetnék az alkoholizmus ellen, csak még ezt a kupicát felhajtom... (2014. 07. 25.)
240. --- Minél bölcsebb vagy, annál szélesebb körben veszed figyelembe a dolgokat; és minél tisztességesebb vagy, annál szélesebb körben vagy hajlandó ez alapján dönteni. 2015-02-20
241. --- Minél inkább érdekelt valaki a fennálló társadalmi, erkölcsi berendezkedés (és a jó nagy állami fizetése) fenntartásában, annál inkább akadályozni fogja az eszmei-erkölcsi megújulást. Mint pl. a hivatalos filozófusok…
242. --- Minél kisebb valaki lélekben, annál nagyobbnak akar látszani fizikailag és hatalmi oldalról.
243. --- Minél többet teszel a közösségért, annál jobb lesz a lelkiismereted és annál boldogabb leszel!
244. --- Mivel ember a másik ember, nép a másik nép eszén tartósan nem tud túljárni, ezért a jövőbe vezető út kizárólag az együttműködésen át vezet.
245. --- Nagy bajban lennénk a szentek nélkül, mert akkor nem mondhatnánk: mit vársz tőlem, nem vagyok én szent!... (2014. 08. 1.)
246. --- Ne a tüdőddel és a hangerőddel, hanem az eszeddel és a tisztességeddel érvényesülj! 2015-03-19.
247. --- Ne bosszankodj, ha bántanak, mert: a senkik szoktak a valakikkel pimaszkodni, de ettől a senkik még senkik maradnak... H. L. (2014-11-15)
248. --- Ne csak az elődeinknél és a kortársainknál akarjunk jobbak lenni, hanem saját magunknál is. William Faulkner. Hozzáteszem, hogy a legnehezebb feladat saját magunknál jobbnak lenni. H. L.
249. --- Nem elég szétzúzni az ellenfelet a vitában és a propagandában! Értékesebbnek is kell lennünk, hogy valódi és tartós eredményt érjünk el a küzdelemben!  2014-09-18.
250. --- Nem igaz, hogy nehéz megjelenni a folyóiratokban – meséli barátom, aki pedig csak jónevű szerkesztőségeket keres meg írásaival – Az én beküldött írásaim legjobb gondolatait mind kinyomtatják. A rovat-szerkesztő vagy a főszerkesztő cikkeiben….
251. --- Nem is rendes ember, akit a kocsmai csőcselék legalább egyszer a szájára nem vesz.
252. --- Nem szabad összetéveszteni a gyávaságot a megfontoltsággal, a gátlástalanságot a szellemességgel, a butaságot a gátlásossággal, a szűzességet az erénnyel, a képmutató kispolgári tisztességet az erkölcsösséggel és a hallgatást a bölcsességgel.
253. --- Nincsen igazság erkölcs nélkül, és nincsen erkölcs igazság nélkül, mert mindkettő az élet fennmaradását szolgálja.
254. --- Olyan élőlény, hogy fogyasztói társadalom, nincsen. A fogyasztói társadalom mi magunk vagyunk, maga az emberiség, pontosabban az emberiség lustasága, fényűzése, nagyzolása, önzése stb. Tehát hatásvadász hazug képmutatás, ha valaki a fogyasztói társadalmat hibáztatja a környezetrombolásért vagy akármi másért. Mi magunk vagyunk a felelősök mindenért! 2015-02-11. 
     1. --- Olyan írásokat könnyű népszerűsíteni, amelyekben lényegében a társadalom egy részének igazat adunk a társadalom más részeivel szemben, kihasználván hamis önbecsülésüket. De olyant, amelyben a minden emberre jellemző hamis önbecsülést támadja az ember, szinte lehetetlen élve sikerre vinni, ezeket csak akkor veszik komolyan, ha már megölték a szerzőt…
255. --- Pusztán attól, hogy engem megalázol, nem leszel több nálam…(2015-01-17)
256. --- Rendes ember nem lopja (még akaratlanul sem!) a mások aforizmáit. Úgy szeretnék rendes ember lenni!... J (2014-10-21)
257. --- Rosszat kínjában tesz az ember, de ha teheti, minden ember jót cselekszik. (2014-11-16)
258. --- Rossznak lenni jó, mondta az akkor ötéves kisfiunk. És sajnos, anyagilag is megéri, teszem hozzá most, a politikusok gazdagságát látva, bár nem irigyelve. (2014-10-…)
259. --- Sok amcsi gyakran „négerezik”, sok angol gyakran „franciázik", sok francia régebben (régebben?) gyakran „németezett”, sok hazai német gyakran „magyarozik”, sok magyar gyakran „cigányozik”, sok cigány (is!) gyakran „zsidózik”, sok zsidó meg vérig sérteget, ha nem állsz be közéjük „muszlimozni” vagy "magyarozni"… Gratulálok!... (Ez is bizonyítja, hogy a falka-ösztön minden emberrel vele születik, és egyéne válogatja, hogy ki képes szembeszállni ezzel a zömében rosszravivő késztetéssel!)
260. --- Sokak számára az erkölcs a legkirekesztőbb, a legbosszantóbb intézmény… (2014-10-16)
261. --- Szabadság nélkül az élet kipusztul, mert az egyéni döntések szabadsága és alkotó ereje nélkül nem jöhet létre közös, helyes döntés, amely feltétlenül szükséges az élet továbbviteléhez.
262. --- Szélsőségessel nem érdemes szóbaállni, mert összehord sok aljasságot, gyűlölködik, végül téged vádol aljassággal és gyűlölködéssel. 2015-03-28.
263. --- Szentgyörgyi Albert mesélte, hogy amikor már mindenki az ő frissen felfedezett C-vitaminját  pocskondiázta, akkor vált számára bizonyossá, hogy valóban jelentős eredményt ért el… ()
264. --- Szép az, ami nagyon életképes.
265. --- Szidhatjuk akár az egész világot, de attól semmi nem változik. Az életünk csak akkor lesz jobb, ha saját magunkat javítjuk, fejlesztjük. 2015-08-06.
266. --- Teljesen érthetetlen, hogy a világ miért került a szakadék szélére, hiszen szinte mindenki annyira rendes, normális ember... H. L. (2015-01-06)
267. --- Tisztességes állampolgárok mellett hány percig lehetne hatalmon egy diktátor? A diktátort szidni, ez a leggyávább és a legképmutatóbb pótcselekvés és bűnbakképzés, a figyelem elterelése a saját erkölcsi alkalmatlanságunkról! (2014-11-14)
268. --- Vagy a lelkiismeretednek felelsz meg, vagy a közízlésnek. A kettő egyszerre nem megy… (2014-11-20)
269. --- Valódi rangot csak valós erényeink hoznak, csalással-hazugsággal-képmutatással, az ellenfelek besározásával ez nem lehetséges! H. L. (2014-11-18)
270. --- A politikai úttest közepén járnak a rendes emberek, a két széle meg a szélsőségeseké, söpörjön a söpredék!... 2015-06-27
271. --- Az emberiség legfőbb kérdései: Hol nagy érték a napfény? Hát ahol nagyon ritkán süt a nap. És hol nagy érték a tisztesség? Hát ahol igen kevés van belőle. És miért van kevés belőle? Hát azért, mert a legnehezebb tisztességesnek lenni. És miért a legnehezebb tisztességesnek lenni? Hát azért, mert ehhez önmagunkon kellene uralkodnunk, illetve hibáinkat, hiányosságainkat, bűneinket elismernünk (amit a hamis önbecsülésünk egyszerűen megtilt). Akkor tehát milyen az emberi természet? Eleve rosszravivő… Azt jelenti ez, hogy rossznak is születünk? Nem, de a velünk született ösztönös késztetéseink rosszravivők, és csak a legjobbak tudnak ennek ellenállni. Ezek az erkölcsös emberek. H. L. (2014-12-26)

 Mindenki maga dönt, de nyilvánvalóan könnyebb erkölcsösnek lenni, ha megértettük, hogyan is működik az emberi természet, az emberi személyiség, ha megértettük, hogy a legnagyobb virtus, a legnagyobb büszkeség a jóság.

Harcz László

1.- Az ember élőlény, 

2. - az élőlények ösztönösen életben akarnak maradni, 
3. - ezt szolgálják a túlélési ösztöneink, 
4. – a biztosabb túléléshez minél több erőforráshoz kell hozzáférnünk, 
5. - ehhez pedig minél magasabb társadalmi rangra van szükségünk, 
6. - ennek megszerzésére az önbecsülési- vagy rangsor-kényszerünk kényszerít minket, 
7. - de mivel a jogos önbecsülés (és ennek alapján a valós társadalmi rang) megszerzéséhez szinte senkinek nem elegendőek a saját valós értékei, elfogadjuk a hamis önbecsülésünk „segítségét”, amely ezt csalással, önszépítő önámítással-képmutatással akarja megoldani. 
8. - az önámítási-képmutatási kényszerünk ennek érdekében a társadalmi riválisaink társadalmi megítéltetését lealacsonyítja, bűnbakká teszi őket, értékeiket, érdemeiket igyekszik porrá zúzni, ugyanakkor a saját megítéltetésünket a saját értékeink látszatának az eltúlzásával, hamis metakommunikációval, mindenfajta csalással, hamissággal igyekszik javítani.
9. - az önámítás-képmutatás kényszere, az általa okozott csalás, aljasság az oka minden bűnünknek. Emiatt az emberi erkölcs egyenlő az önámítási-képmutatási kényszerünk elleni küzdelmünkkel, mértéke ennek a küzdelemnek a hevességével arányos.
10. - ezeket az ösztönös késztetéseinket ki lehet használni és emberek ill. társadalmi csoportok ellen lehet az embereket fordítani, ez maga az uszítás. 
11. - ezzel a szélsőségesek élnek, a szélsőséges politikusok, ideológusok, közszereplők, akik így akarják maguk mellé állítani az embereket, az uszítás ingyen lehetőségét kihasználni, ahelyett, hogy valós segítséget nyújtanának az őket támogatóknak. 
12. - minél hevesebben és aljasabbul uszít és kelt gyűlöletet egy közszereplő, annál szélsőségesebb. 
13. - a rangsor-ösztön kényszere, a falka-ösztön kényszere és az önámítás-képmutatás kényszere alkotja a "rosszravivő ösztönös kényszereinket", ezeket együtt köznapi nyelven a hamis önbecsülésnek szokták nevezni, annak a megjelölése és elismerése nélkül, hogy itt kényszerről, élettani eredetű kényszerről van szó!
14. - ezzel a „rosszravivő ösztönös kényszer”-együttessel a lelkiismeretünk hívatott tartani az egyensúlyt, ez is a génjeinkből ered, és többféle módon hat ránk: a szabadság, az igazság és az összes jóravivő ösztönöztetésünk által, összefoglaló néven és fogalommal az erkölcsi késztetések által. 
15. - a lelkiismeret a belőle származó iménti fogalmakkal ill. jelenségekkel közösen alkotja a „jóravivő ösztöneinket”. ezek kényszerítenek minket a jó irányba, és ha megfogadjuk, tehát ha küzdünk az önámítási-képmutatási kényszerünk és általában a rosszravivő ösztöneink ellen, azt nevezzük erkölcsnek. Az erkölcsösség mértéke egyénenként változik, és egyenlő az emberi személyiséggel.
16. - Mindenki maga dönt, de nyilvánvalóan könnyebb erkölcsösnek lenni, ha megértettük, hogyan is működik az emberi természet, az emberi személyiség, ha megértettük, hogy a legnagyobb virtus, a legnagyobb büszkeség a jóság, mert a legerősebb rosszravivő kényszereinket kell ehhez legyőznünk.

Harcz László